Tudomány

“Kutya veszett teremtette” – káromkodás a levéltárban

24.hu
24.hu

2010. 09. 07. 07:59

A káromkodás nyelvtörténeti dokumentumai csak elszórtan maradtak fent.
Korábban a témában:

Egykori magyar nyelvű káromkodásos írásos dokumentumokban csak elenyésző számban maradtak ránk. A trágárság bűn volt, főleg, ha a nyelvi agrssziót, fizikai is követte. Ilyenkor tanúvallomásokra került sor, amely a káromkodásokat is rögzítette.

A Magyar Országos Levéltár (MOL) ilyen tanúvallomásokat is őriz. Ezekből a kutatók rekonstruálni tudják, hogy hol, mikor, milyen nemű személy miért káromkodott, mit mondott, gesztikulált-e, mi lett a történet vége, és kapott-e ezért bűntetést.

Ilyen dokumentumot vizsgál a Magyar Országos Levéltár oldalán közzétett Zsupos Zoltán által írt elemzés, amely egy Gömör vármegyei sánkfalvai 1776-ban esetet vizsgál.

Egy jobbágy szekérrel utasításra fáért indult, de közben egy tisztartó a szomszéd faluból rátámadt, és szétvágta egyik szekerének kerekét. Ebből a perpatvarból kerekedtek ki olyan rögzített ízes nyelvi trágárságok, mint:

“No kutya veszett teremtette”
“a másszor fogsz ide jönni a marhádat lövöm keresztül”

A koraújkori esetben már az “anyázás” gesztusa is említést kap.

A történeti Magyarország káromkodásaival kapcsolatos esetek a nyelvészet, a néprajz, a bűntetőjog tudósai számára lehetnek érdekesek.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.