A Gran Dolinában (Sponyolországban) talált fosszilis csontok most végleg bizonyíthatják a 800 ezer éve élt első Nyugat-Európában talált emberfajról – a Homo antecessorról -, hogy kannibálok lehettek.
A gasztronómiai kannibalizmus tényét bizonyító fosszilis csontokat 1994 óta gyűjtik a régészek. A Current Anthropology című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a kannibalizmus a nyugat-európai Homo antecessor evolúciós versenyben maradását segítette.
A kannibalizmus tényét az emberi csontokon található kőeszközök vágásnyomai bizonyítják. A Homo antecessor miután lemészárolta vetélytársait, bölények, szarvasok, vadjuhok és más állatok maradványaival keverhette össze húsukat a leletek tanúsága szerint. Ez utalhat ugyanúgy étkezési szokásokra, mint vallási rituálékhoz való előkészítésre.
A csontokat szétzúzták, és a csontvelőt is elfogyaszthatták. Vannak arra utaló jelek is, hogy a korai európai kannibálok agyvelőt is ehettek. A holttesteket lefejezték, és a koponyákat elkülönítve tárolták.
Az őskori emberi kannibalizmust egyelőre pár bizonyíték támasztja csak alá, és inkább kötődhetett rituálékhoz, vallási szokásokhoz, mint a mindennapi táplálkozáshoz.
Azt sem lehet tudni, hogy az őskori kannibálok saját csoporttársaikat vagy pedig kívülállókat fogyasztottak-e. Néhány korai emberre azonban kétségkívül jellemző volt a kannibalizmus. A korai emberfélék közül pedig kétségkívül a Homo antecessornál lehetett az eddigi bizonyítékok alapján a legelterjedtebb.
