A 80-as évek elején Bernie Ecclestone a Vasfüggöny túlsó oldalára is el akarta juttatni száguldó cirkuszát. Kína, Szovjetunió és a Jugoszlávia szemrevételezése után végül Magyarországra esett a választása. Az eredeti tervek szerint a futamok helyszíne a Városliget vagy a Népliget lett volna, de később mégis egy új pálya építése mellett döntöttek, így 1985. október 1-jén Mogyoród külterületén kezdődött meg az építkezés.
Az első Magyar Nagydíjat 1936. június 21-én rendezték meg a Népligetben. Az esemény már akkor is 100 000 embert vonzott. Az 5 kilométeres pályán zajló, 50 körös futam győztese az olasz Tazio Nuvolari lett. Ezt követően még egészen 1972-ig rendeztek autóversenyeket a parkban.
Videó a népligeti versenyekről
A pálya tervezése – a világon elsőként – számítógép segítségével történt, Papp István és Gulácsi Ferenc terveinek aszfaltba öntése pedig mindössze 8 hónapot vett igénybe. Az akkor 4014 méteres pálya megnyitójára 1986. március 24-én került sor, ezzel a versennyel Drapál Jánosnak állítottak emléket.
Augusztus 10-én – az akkor rendkívül magasnak számító jegyárak ellenére – 200 000 néző előtt zajlott le az első Forma-1-es futam. A Magyar Nagydíj azóta is megszakítás nélkül szerepel a világbajnokság versenynaptárában, és egy 2009-es szerződés szerint biztos, hogy a program része marad 2016-ig.
Az első, 76 körös futam alkalmával a Lotus színeiben induló Ayrton Senna szerezte meg a pole pozíciót, de a futamot Nelson Piquet nyerte meg.
Piquet és Senna oda-vissza előzése a célegyenesben
A pályát később két alkalommal építették át, ekkor egyrészt a biztonságosabbá tétel, másrészt az előzéseket jobban segítő pályaív kialakítása volt a cél. Az első átalakításra 1989-ben került sor, ekkor a hármas sikánt elvették, mellyel a pálya hossza 3975 méterre csökkent. Később – 2003-ban – a célegyenes utáni 1-es és a 13-as kanyart lejjebb tették, és hosszabb egyenest építettek helyette, ekkor érte el a pálya jelenlegi, 4381 méteres hosszát.
