A tanulmány szerzői az Orosz Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének kutatói Marija Mednyikova professzorral az élen. Megállapításuk szerint az anatómiailag modern emberrel összehasonlítva a neandervölgyi ember nagyobb izomtömeggel rendelkezett. A másik eltérés a nemek között megmutatkozó különbség, ugyanis különösen erőteljes volt a férfiak jobb karjának izomzata, ami a neandervölgyi ember vadászati módszereivel magyarázható.
“A neandervölgyi vadászok nem íjjal és nyíllal ejtették el távolból a zsákmányt, hanem szemtől szembe küzdöttek meg vele, közvetlen közelről döfve a dárdát a kiszemelt áldozat testébe” – magyarázta a Discovery News-nak Mednyikova.
S bár a neandervölgyi asszonyok sem voltak gyenge virágszálnak nevezhetők, esetükben nem volt különbség a jobb és bal kar fejlettségében.
Az orosz antropológusok szerint a neandervölgyi embert megkülönböztette a hormonháztartása is az anatómiailag modern embertől – különösen magas volt az androgén, azaz a férfi nemi hormonok szintje. Mint kiemelték, ehhez hasonlatos hormonszinteket sem normál fiziológiás állapotban, sem betegségekkor nem észleltek a modern embernél. E sajátosságot részben az étrendjüknek köszönhették a zömmel zord, északi éghajlatú területeken élő, csaknem kizárólag hússal táplálkozó neandervölgyiek.
Mint Mednyikova rámutatott, a hideg éghajlatú, gyér vegetációjú térségekben kevés volt az ehető zöldség és gyümölcs, így a neandervölgyi ember “szakavatott” vadásszá vált, előszeretettel ejtette zsákmányul az olyan nagytestű növényevőket, mint a mamut vagy a szarvas. Étrendjük csaknem kizárólagosan fehérjékből és zsírokból állt, amelyek kihatottak a hormonháztartásukra és a csontjaikra.
