Az Airbus 330-200 típusú gép május 31-én vasárnap, helyi idő szerint 19:29-kor szállt fel Rio de Janeiro-Galeão repülőtérről. A tervek szerint a járatnak az Atlanti óceánt átrepülve másnap reggel, helyi idő szerint 10:15-kor kellett volna landolnia a párizsi Charles de Gaulle repülőtéren.
Az óceán felett a repülők, a partoktól távol a földi radarok hatótávolságán kívül repülnek, ilyenkor a pilóták adott pontokon rádión jelentik a pontos helyzetüket, irányukat, sebességüket, magasságukat és a következő jelentési pont elérésének várható idejét. Párizsi idő szerint 2:33-kor a pilóták jelentették, hogy a tervezett útvonalon haladnak, és hogy 50 perc múlva érnek a szenegáli légtérbe, 2:48-kor pedig elhagyták a brazil a légterek. Ezt követően megszakadt a kapcsolat a géppel.
Kezdetben abban reménykedtek, hogy a gép sértetlen, s csak a kapcsolat szakadt meg vele, azonban amikor már annyi idő telt el, mely során biztosan kifogytak az üzemanyagtartályok minden remény szertefoszlott. Bizonyossá vált, hogy a gép lezuhant valahol az óceán felett. Később kiderült a gép automatikus diagnosztikai rendszere 24, a gép műszaki állapotról szóló üzenetet küldött az Air France karbantartó központjába, melyek szerint az elektronikus rendszerek egymás után felmondták a szolgálatot és jelzés érkezett a kabinnyomás gyors csökkenéséről is.
Mivel a gép eltűnésének pontos helye ismeretlen volt, azért a kutatást hatalmas területen kellett elkezdeni, melyet tovább nehezített a térségben uralkodó rendkívül rossz időjárás. A kutatásban részt vett több ország haditengerészete és kereskedelmi hajói, valamint műholdakkal és tengeralattjárókkal próbáltak a roncsok nyomára bukkanni. A szerencsétlenség másnapján és az azt követő napokban felszínen sodródó roncsdarabokat, többek között repülőgép-üléseket és egy mentőmellényt találtak, valamit egy géptörzs 7 méteres darabjára bukkantak. Június 5-én bejelentették, hogy a roncsok nem a keresett gép maradványai, de később ezt visszavonták.
Egy nappal később, kb. 670 km-re északkeletre a Fernando de Noronha-szigetcsoporttól újabb roncsokat találtak, melyeket már egyértelműen a keresett Air France gép darabjaként tudtak azonosítani. Ezt követően számos alkatrész, személyes tárgy és 51 holttest került elő a vízből, a gép fekete dobozait viszont ez idáig sem sikerült megtalálni, melynek felderítését nehezítette, hogy nem ismert a baleset pontos helye és hogy az óceán feneke a térségben rendkívül mély és egyenetlen. A keresést végül 2009 augusztus 10-én függesztették fel véglegesen.
A gép katasztrófájának okára a mai napig nem derült fény, de a megtalált holtestek vizsgálata után arra jutottak, hogy a repülő már a levegőben széteshetett, ami azonban nem járt robbanással. Ezt azzal a magyarázattal támasztják alá, hogy az áldozatok többszörös csonttörést szenvedtek, de nem találtak égési sérülést, mint ahogy vizet sem találtak a tüdejükben, ami egyértelműen arra utal, hogy már halottak voltak mikor az óceánba zuhantak. Ezt erősíti meg az is, hogy a gép függőleges vezérsíkját egy darabban találták meg, melynek össze kellett volna törnie abban az esetben, ha a gép még egy darabban van a vízbe csapódás pillanatában.
AJÁNLOTT LINKEK:
