Grandiózus bejelentések sorát tette meg a héten a NASA újdonsült vezetője, Jared Isaacman. A holdra szállást megalapozó Artemis–3 2027-ben, és az emberes holdra szállást teljesítő Artemis–4 2028-as elindulása után ugyanis az Artemis–5-tel kezdődően már az a terv, hogy rendszeresen juttatnak űrhajósokat az égitestre, legalább félévente egyszer. Ez azonban még csak a kezdet.
Az elkövetkező tíz évben ugyanis egy komplett holdbázist akarnak felépíteni az égitesten. Ehhez az első fázisban holdjárókat, valamint energiatermelésre, kommunikációra, navigációra és tudományos munkákra használható eszközöket juttatnak a Holdra, majd második lépésként egy félig lakható infrastruktúrát hoznának létre a felszínen, amibe egy zárt terű holdautó is beletartozna. Végül pedig egy tartós holdbázist alakítanának ki, többfunkciós lakóhelyekkel, holdautókkal.
Mit mondanak erre a szakértők?
Ez persze izgalmasan hangzik, de a Live Science által megkérdezett tudósok igencsak pesszimisták a megvalósíthatóság kérdésében. A tudósok szerint ugyanis a Hold kolonizációja nem lesz olyan egyszerű, mint azt a Fehér Házban gondolják. Caitlin Ahrens, a Marylandi Egyetem és a NASA Goddard Űrrepülési Központjának kutatója szerint egy évtized egyesek számára távolinak tűnhet, egy tudós számára azonban ez egy szempillantás.
Nem hiszem, hogy készen állunk erre
– mondta.
Dr. Emmanuel Urquieta, a Közép-Floridai Egyetem űrkutatási kutatója a kozmikus sugárzás veszélyeire igyekezett felhívni a figyelmet, mondván „mindenki, aki az űrbe megy, tesztalany lesz ezentúl”, vagyis lényegében emberkísérletben vesz majd részt. Hozzátette: a holdi részleges gravitáció súlyos egészségügyi kockázatot jelenthet az asztronautákra nézve, mivel többek között a vérrögök kialakulása, és így a trombózis veszélye is jelentősen nőne.
