Sokaknak bizonyára meglepetésként hathat, de Európában a jelenleg hatályos törvények szerint nem kötelező a gyártóknak légzsákot helyezni az autókba, a márkák pedig leginkább csak önszorgalomból és a vásárlók elvárásai miatt építenek ilyen berendezéseket a gépjárművekbe. Bár a használatuk nem kötelező, a gyakorlati hasznuk óriási: az Egyesült Államok Közlekedésbiztonsági Igazgatóságának becslései szerint az elmúlt 30 évben mintegy 50 ezer ember életét mentették meg. Ez azonban nem azt jelenti, hogy ne lehetnének hibái a biztonsági berendezéseknek.
A Takata vállalat esetében 2008-ban merült fel az első hiba a légzsákok kapcsán, melynek eredményeként négyezer Honda gépjárművet hívtak vissza. 2013 óta azonban szinte megállíthatatlannak tűnik a visszahívási hullám, melyet a gyártó életveszélyes rendszerei miatt rendelt el számos autógyártó több kontinensen. A japán vállalat 1988-ban kezdett légzsákokat gyártani, kedvező árú ajánlatai miatt pedig 2014-re már 20 százalékát uralta a piacnak, és olyan nagy gyártókkal dolgozott együtt, mint a Honda, a Volkswagen, a Ford és még sorolhatnánk.
Ez egy idő után a hőhatások és a nedvesség nyomán számos autóban instabillá vált, ami robbanásokhoz vezetett. Ráadásul ezekre nem csak balesetek, de kisebb koccanások esetén is sor került, sőt, számos olyan esetet dokumentáltak, amikor egy álló autóban magától robbant fel az emberélet védelmét szolgáló berendezés. 2024 szeptemberéig az Egyesült Államokban 28, világszerte pedig összesen 35 halálesetet tulajdonítottak a japán cég hibás légzsákfelfújó mechanizmusának, melynek következtében napjainkig 100 millió autónál is többet hívott vissza több mint 20 gyártó.
A vállalat 2017-ben hivatalosan ugyan csődöt jelentett, termékeinek a hibái a mai napig feladatokkal látják el az autógyártókat: az érintett tulajdonosok felé tájékoztatási kötelezettségük van, ezen felül pedig a cseréről is ingyenesen kell gondoskodniuk. Az érintett gépjárművek tulajdonosait segíti, hogy az Európai Unió néhány percenként frissülő adatbázisban vezeti az adott járműveket, amelyeket az alábbi oldalon lehet megtekinteni. Cikkünkben bemutatjuk, mi vezetett az évtizedek óta húzódó botrányhoz, pontosan mely gyártókról van szó, és azt is, mi a teendő, ha az autója érintett.
Az első intő jelek
Az 1933-ban, Japán Shiga prefektúrájában alapított cég lényegét tekintve a kezdetektől fogva biztonsági mechanizmusok gyártásával foglalkozott. A második világháború során ez leginkább ejtőernyő-kötelekben és egyéb textíliákban öltött formát, a hatvanas évektől kezdődően viszont a modern, iparosodott autógyártásba bekapcsolódva biztonsági övek készítésébe kezdtek. A szigetországban ekkortájt elsőként adtak át töréstesztüzemet, a hetvenes évekre pedig egyedüliként érték el, hogy az amerikai biztonsági előírásoknak megfelelő övet tudjanak gyártani.
1995-től kezdődően közel 9 millió autóról derült ki, hogy a biztonsági övek csatjai ütközéskor maguktól kikapcsolódhatnak. Kezdetben úgy tűnt, a hiba csak az 1986 és 1991 között gyártott Honda gépjárműveket érinti, nem sokkal később azonban arra is fény derült, hogy beszállítóként nagy amerikai márkák gépjárműveibe is beépítették a hibás egységeket.