Tech

Stresszhez és szorongáshoz is vezethet a sok internetezés

Pheelings Media / Getty Images
Pheelings Media / Getty Images

Többek között stresszhez, szorongáshoz és fejfáshoz is vezethet a túl sok képernyő előtt töltött idő – derül ki a Slone (Slow Zone) közleményéből.

Az offline életet népszerűsítő kezdeményezés szervezői szerint egy-egy olyan eset, amikor csak rápillantunk a telefonunkra, ártalmatlannak tűnhet, ugyanakkor egy gyors átkattintás akár fél óra elvesztegetett időt is jelenthet, mire ismét koncentrálni tudunk egy feladatra. Az internetes tartalmak ráadásul annyi információt és ingert zúdítanak ránk, hogy az felér több személyes találkozás élményével.

Ez az információáradat túlingerléshez, információs stresszhez és a kognitív túlterheléshez vezet. Amikor rövid idő alatt túl sok információt kell befogadnunk, feldolgoznunk és rendszereznünk, információs túlterhelés lép fel. Ennek tünetei a szorongás, letörtség, zavartság, körömrágás, fáradtság, zaklatottság, fejfájás, váltakozó gondolatok, az összpontosítás képességének romlása. Ilyenkor ráadásul semmi máshoz nem marad kedvünk az internetezésen kívül.

A Slone felmérése szerint a legtöbb ember (44,4 százalék) képernyőideje napi 3–4 óra, 36,1 százalékuk 5–6 órát használja a telefonját, de vannak, akik naponta 10 óránál is többet nézik a kijelzőjüket.

Slone (Slow Zone)

A felmérésből az is kiderült, hogy a nők és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők képernyőideje magasabb, mint a férfiaké és az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezőké.

A válaszadók többsége (83 százalék) úgy gondolja, akkor a legnehezebb „ellenállni” a telefon használatának, amikor elmennek valahova, otthon ez könnyebb. A felmérés rámutatott, hogy a férfiak inkább saját lakásukban, míg a nők idegen környezetben bírják ki, hogy ne használják a digitális eszközeiket.

A Slone kutatása szerint a magyaroknak az olvasás, séta, edzés, futás, főzés, evés, zenehallgatás, otthon töltött idő, valamint a baráti-családi beszélgetések segítenek leginkább abban, hogy fellépjenek az információs túlterhelés ellen. Ezen tevékenységek mellett hasznos lehet a kütyümentes zónák kialakítása az otthonunkban és munkahelyünkön.

Kapcsolódó
Egyáltalán nem szabadna képernyőt látniuk a kisgyerekeknek
Svéd szakértők szerint kétéves korig semennyit, de afelett is legfeljebb napi néhány órát kellene kijelző előtt tölteniük.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik