Napjainkban elképesztő gyorsasággal fejlődnek a digitális szolgáltatások, ennek ellenére még mindig magunknál kell hordani az iratainkat, ami érthető módon igen sok embert zavar. Azt viszont nem mondhatjuk, hogy az elmúlt években semmiféle előrelépés nem történt e téren. Az újfajta személyi igazolványokba helyezett chipek feleslegessé teszik a hétköznapokban, hogy magunknál tartsuk a lakcímkártyánkat, a rendőrségi adatbázis digitalizációja miatt pedig a jogosítvány és a forgalmi engedély cipelésére sincs már szükség.
A koronavírus-járvány rögtönzésre kényszerítette az EU-t, melynek eredménye a digitális oltási igazolvány lett, ami lehetővé tette a régión belüli közlekedést, sőt, még az öreg kontinensen kívül is számos ország tekintette viszonyítási pontnak. Ez azonban csak egy apró lépés volt a cél felé, az Európai Unió ugyanis még 2030 előtt be fog vezetni egy olyan digitális igazolványt, ami lehetővé teszi, hogy egyetlen darab papír- vagy műanyag alapú dokumentumot se kelljen a tárcánkba préselni.
Bár hasonló tervekről már régóta lehet hallani, egy brüsszeli háttérbeszélgetésen a bevezetés konkrét stratégiáját és az alkalmazási lehetőségeket is elmagyarázta néhány európai uniós politikus, akik szerint a megoldás nemcsak kényelmesebbé teszi majd az életünket, de az internetes ügyintézést és az uniós tagállamok egészségügyi rendszereinek határokon átívelő összekötését is megoldja.
Mik a tervei az Európai Uniónak?
Az évtized vége vízválasztó lehet az emberiség jövője szempontjából. Számos nagyvállalat ekkorra tűzte ki a karbonsemlegesség elérését – ami ugyanakkor nem azt jelenti, hogy a cégek kibocsátása megszűnik: erről a karbonkreditekről szóló cikkünkben bővebben is beszámoltunk. Ezen felül ekkora kellene révbe érnie az uniós digitalizációt elősegítő támogatásoknak, amik több területet is érintenek.
Régóta hallani már arról, hogy nemcsak hazánkban, de az egész Európai Unióban jelentős az IT-szakemberek hiánya, ahogy jelentős problémát okoz a szektorban dolgozó nemek aránya is, ugyanis a nők óriási lemaradásban vannak ezen a területen. A digitális célok eléréséért az Európai Unió 20 millió, számítógépes szakemberrel számol 2030-ra, azt pedig külön célkitűzésként kezelik, hogy a jelenlegi, több mint 75 százalékos férfidominanciát megtörjék. A digitális korba lépve azonban az is egyre fontosabb lesz, hogy ne csak a szakemberek, de a lakosság többsége is rendelkezzen digitális kompetenciával.
A 27 tagállamból álló szövetség a cégeknek is megszabott bizonyos feltételeket a fent említett céldátumig. A vállalatoknak többek között felhőszolgáltatást, mesterséges intelligenciát vagy big data adatfeldolgozást kell integrálniuk a rendszereikbe. Ez természetesen leginkább a nagy vagy gyorsan növekvő cégeket érinti, valamint az úgynevezett unikornisokat (olyan privát, tehát még nem tőzsdén lévő cégeket, amelyeknek a cégértékelése eléri az egymilliárd dollárt).
A döntéshozók ugyanakkor a kis- és középvállalkozásoktól is azt várják, hogy az évtized végére legalább a 90 százalékuk implementáljon digitális fejlesztéseket. Ilyen például a weboldalkészítés, a webshop létrehozása vagy az árukészlet felhőben történő hozzáférhetőségének megteremtése.
Emellett persze ott van az a terv is, hogy 2030-ra az Európai Unió teljes területén, tehát még a legkisebb zsákfaluba is elérjen az internet-szolgáltatás. Sok szempontból ez az alapja a jövőbeli terveknek, amely, ha megvalósul, több kulcsfontosságú projektet is felgyorsíthat. Ilyen például, hogy az egészségügyi szolgáltatók adatai felhőn keresztül hozzáférhetők legyenek más EU-s országokban is, de ide tartozik a fizikai dokumentumokat leváltó digitális pénztárca létrehozása is.
Mi minden kerülhet bele a digitális kártyába?
Már napjainkban is rengeteg, azonosításra alkalmas (autentikációs) program áll a felhasználók rendelkezésére az okoseszközeiken, azonban több olyan is akad ezek között, amik az uniós adatvédelmi irányelvek határait súrolják. Léteznek olyanok is, amiket csak pénz ellenében lehet igénybe venni, általánosságban pedig elmondható, hogy minél jobb szolgáltatást szeretnénk, annál több információt kell megadni magunkról. Ezzel a piaci felfogással szeretne szembe menni az Európai Unió, és minden uniós állampolgárnak ingyenesen tenné elérhetővé a digitális azonosítási szolgáltatást.
Az uniós tagállamoknak sem feltétlenül az összeurópai alkalmazást kell majd használniuk: saját fejlesztéseket is bevethetnek, azonban fontos, hogy csakis az uniós irányelveknek megfelelően. Ennek értelmében különösen szenzitív adatokat, például vallási meggyőződésre vagy szexuális irányultságra vonatkozó információkat nem tárolhatnak.
Jogosan merül fel a kérdés, hogy mely igazolványokat foglalhatja magába az eID. Nos, az uniós szakemberek elmondása szerint
- a személyi igazolványunk,
- a lakcímkártyánk,
- az egészségügyi azonosítónk (TB-kártya),
- a jogosítványunk,
- illetve az iskolai végzettségünket igazoló dokumentumok (érettségi igazolás, diploma) is elférnek majd az appban.
Ez az élet számos területét megkönnyebbítheti: fizikai dokumentum bemutatása nélkül lehetne autót bérelni külföldön, ahogy az sem okozna problémát, ha online jelentkezünk egy állásra. A tanulmányainkról szóló dokumentumok ugyanis integrálva lesznek a rendszerbe, a digitális aláírásnak köszönhetően pedig akár valódi találkozó nélkül is le lehet majd papírozni egy-egy szerződést. Hasonló a helyzet akkor is, ha külföldön vennénk igénybe egészségügyi szolgáltatást. Mivel az uniós szolgáltatások adatai felhőben lesznek tárolva, a határokon átívelő hozzáférés sem okoz majd gondot.
A személyes adatokat tároló rendszer a csalók elsőszámú célpontja lehet a jövőben. Az uniós delegáltak elmondása szerint az appot az uniós kibervédelmi szervezettel, az ENISA-val együttműködve úgy fejlesztik, hogy csupán azokat az adatokat lehessen lehívni róla, amik feltétlen szükségesek az adott helyzetben. Ez egy egyszerű példával élve annyit tesz, hogy csomagrendelésnél például nem feltétlenül kell, hogy hozzáférjenek az életkorunkhoz, így azt nem fogják átadni a szolgáltatónak. A lakcímet és a nevet azonban igen. Ezen felül további technikai biztosítékokkal is ellátják a rendszert, erről azonban további részleteket nem árultak el.
Mit kell még tudni a digitális igazolványról?
Régóta okoz problémát világszerte, hogy a 18 éven aluliak is könnyedén hozzáférhetnek olyan tartalmakhoz az interneten, amelyek nem nekik valók, a megtekintésük pedig káros is lehet a fejlődésükre. Ilyenek például a pornóoldalak, amik egyelőre az elképesztő látogatószám ellenére is megúszhatják a digitális nagyvállalatokat sújtó uniós szabályozást. Az Egyesült Államok több állama azonban bebizonyította, hogy nem lehetetlen a netes pornó elérésének korosztály alapján történő korlátozása: Utah, Louisiana, Mississippi és Arkansas államban is elfogadtak egy erről szóló törvényt. Európában azonban egyelőre nem várható ilyen komoly lépés.
Mint azt a háttérbeszélgetésen elmondták, az eID-t lehetne használni a weboldalakon az életkor ellenőrzésére is, azonban nem ez lesz a fő célja. Ennek egyik fő oka, hogy jelenleg nem tudják kikényszeríteni a szolgáltatóktól, hogy bevezessenek egy ilyen jellegű azonosítási módszert, másrészt a digitális igazolvány várhatóan csak a nagykorúaknak lesz elérhető. Erről nem várható összuniós döntés, a tagállamoknak egyenként kell majd dönteniük arról, milyen kortól teszik elérhetővé a rendszert.
Végül az is kiderült, mikorra válhat realitássá a digitális pénztárca. A jogi keretek várhatóan az év végéig kerülnek megállapításra, ám a tesztek már most is futnak. 2024-re tehát ideális esetben már készen állhat az alap, és megkezdődhet a tesztelés során azonosított hibák orvoslása. Reális becslések szerint 2026 közepére egy teljesen működőképes applikáció, netes pénztárca is elkészülhet, ami nyugdíjazhatja a hagyományos dokumentumokat.
