A Xiaomi az elmúlt években jelentős fejlődésen ment keresztül, és a Huawei marginalizációját követően szépen felkapaszkodott az androidos gyártók élbolyába. A kezdetben főleg a kiváló ár-érték arányú mobiljairól ismert gyártó néhány kisiklástól eltekintve innovációs téren is igyekszik felnőni a konkurenseihez. Tavaly októberben például a Xiaomi 12T Próval az elsők között villantottak 200 megapixeles főkamerát, és miután a Leica a Xiaomi javára véget vetett a többéves együttműködésének a Huawei-jel, csak idő kérdése volt, mikor érkeznek meg Európába a gyártó azon készülékei, amin már a Leicával közösen fejlesztett kamerák találhatók.
Ezen telefonok sorát nyitja meg a Xiaomi 13-széria, aminek tagjait már tavaly decemberben leleplezte a gyártó, az idei MWC-n pedig kiderült, hogy a sima Xiaomi 13 és a valamivel combosabb Xiaomi 13 Pro egyaránt kapható lesz az öreg kontinensen, azon belül hazánkban is.
A Xiaomi 13 Pro egy ízig-vérig csúcstelefon: méretes, 6,73 hüvelykes OLED paneljével és a hátoldalon megtalálható, három darab 50 megapixeles egységgel komoly konkurenciát állít az új Samsung csúcsmobilnak. Ennek azonban meg is kérik az árát, félmillió forint feletti összeget kell fizetni érte. A Xiaomi 13 nyilvánvalóan szerényebb specifikációkkal rendelkezik, mint a nagytestvér, de ennél fogva kedvezőbb az ár, miközben a minőségre itt sem lehet panasz, és ez a modell erős kihívója lehet a nemrég debütált Galaxy S23 és S23+ telefonoknak.
Xiaomi 13
A kínai gyártó készüléke megszokott módon egy degeszre pakolt csomagolásban érkezik, amiben megtalálható egy átlátszó műanyag tok, a gyorstöltést lehetővé tevő 67 wattos töltőfej, és persze az ahhoz szükséges kábel is. A telefont kézbe véve azt tapasztalhatjuk, hogy kisebb és könnyebb (152,8 x 71,5 x 8,0 mm és 185 gramm), mint a Pro változat.
A 6,36 hüvelykes, lapos AMOLED kijelző remek képminőséget biztosít, és bár a felbontás csak 2400 x 1080 pixel, de adott a 120 Hz-es képfrissítés, a képernyőbe épített ujjlenyomat-olvasó, valamint a 2D-s arcfelismerés. Emellett erősnek mondható, 1900 nites maximum fényerővel, Dolby Visionnel és HDR10+ támogatással is büszkélkedhet a kijelző. Hátul egy ujjlenyomatmágnes üveg hátlapot találunk, elöl pedig Gorilla Glass 5 biztosítja az ütések és karcolások elleni védelmet a legújabb, legstrapabíróbb Victus II helyett. A mobil mérete mondhatni tökéletes, egy kézzel átérhető, és egy hangyabokányival ugyan nagyobb, mint a tavalyi Xiaomi 12, de így is üdítő kivételnek számít a két kezet igénylő hatalmas tepsik által dominált piacon.
A szélekre egy, az iPhone-okra emlékeztető alumínium keret került, ami kellemes, prémium érzetet biztosít. A jobb oldalon megszokott módon a bekapcsoló- és hangerőgombok kaptak helyet, a bal oldal pedig most is teljesen üres. Alul a Dual-SIM befogadására képes tálca kapott helyet (SD-kártyával történő bővítésre nincs lehetőség), középen ott a megszokott USB-C bemenet, attól jobbra pedig a korrekt minőséget biztosító hangszóró, amit egy alig észrevehető, a szelfikamera fölé beékelt másodhangszóró egészít ki. Szintén felül kapott helyet az infra-port, aminek hála távirányítóként is simán használható a mobil. További jó hír, hogy a Xiaomi végre IP68 szabvány szerinti védelemmel is ellátta a készüléket, így a por és a víz miatt sem kell aggódni.
A Samsung legújabb csúcstelefonjaihoz hasonlóan itt is a Snapdragon 8 Gen 2-es lapkakészlet, valamint Adreno 740 grafikus mag dolgozik a háttérben, amit a magyar piacon egy szélsebes, 256 (UFS 4.0) GB háttértár egészít ki, 8 GB memória (LPDDR5X) társaságában. Adott az 5G, a Bluetooth 5.3, az NFC, a WiFi 7 és a Dual-SIM, illetve támogatott az összes műholdas kapcsolat is.
A készülék MIUI 14 alapokon futtatja az Android 13-at, és a tesztidőszak alatt nem volt olyan program, ami kifogott volna rajta – némi melegedés ugyan előfordul, de kirívó, zavaró forróságról nem tudok beszámolni. A mobil erejét amúgy jól mutatja, hogy az Antutu benchmark programban 1 250 213 pontot mértünk, ami kiemelkedő eredménynek mondható.
A Xiaomi 13 emellett egy 4500 milliamperórás aksival büszkélkedhet, ami aktív használat mellett nagyjából másfél napot bír ki. A vezetékes töltés maximuma 67 watt, amivel 38–40 perc alatt pumpálható nulláról száz százalékra a telep töltöttsége. Bár létezik ennél gyorsabb megoldás is – épp az MWC-n mutatták be a Redmi készülékeknél a 300 wattos, eszméletlen gyorstöltést – a Samsungot még mindig messze lepipálja ez a teljesítmény. Vezeték nélkül amúgy 50 watt az elérhető maximum, a visszatöltés pedig 10 watt. Utóbbi, ugye, arra jó, hogy a készülékkel töltsünk más kütyüket vezeték nélkül, például egy fülhallgatót vagy egy másik mobilt.
És akkor színre lépett a Leica
Ahogy említettem, tavaly az elsők között dobott piacra 200 megapixeles főkamerával ellátott készüléket a Xiaomi, a Leicával partnerségben készülő telefonoknál viszont a nagy számokkal való dobálózás helyett inkább a minőségen és az optimalizáción van a fókusz. A szépen ívelt üveg hátlapon a bal felső sarokba került a hármas kamerarendszer, és a szenzorokat most egyetlen, négyzet alakú üveglap alá helyezte gyártó, ami véleményem szerint a tavalyi Xiaomi 12 mobilokhoz képest furcsább, kevésbé megnyerő dizájnt eredményez.
Míg a Xiaomi 13 Prót három darab, 50 megapixeles egységgel szórta meg a gyártó, a sima 13-as készüléknél érezhetően kicsit visszavettek a költekezésből. Még a főszenzor sem ugyanaz, mint a Pro modell esetében: be kell érnünk egy kisebb méretű Sony IMX800-szal, amit egy 10 megapixeles, 3,2-szeres nagyításra képes telefotó és egy 12 megapixeles, nagylátószögű egység egészít ki. Bár ez az összeállítás minőségben értelemszerűen nem tudja ugyanazt a minőséget biztosítani, mint a Pro hármasa, de a képfeldolgozó rendszer azért itt is remek munkát végez.
Nappal kiváló fotókat készíthetünk a főkamerával: a vonalélesség és a dinamikatartomány is pazar, nem tapasztalható komolyabb túlszaturáció, és még napos időben, sötétebb alapszínek mellett sem ég ki például az égbolt. Fontos azonban megjegyezni, hogy itt sem az 50 megapixeles mód az alapbeállítás – ezt külön tudjuk bekapcsolni a kamera alkalmazáson belül.
A Leica-partnerségnek köszönhetően két opció közül választhatunk a fotók színkompozíciójának tekintetében. A Leica Vibrant beállítás dinamikusabb színeket garantál, ami főleg a természetben készített képeknél lehet hasznos, míg a másik, Leica Authentic lehetőség kicsit szürkésebb színvilágú fotókat eredményez. Összességében mindennapi fotózásra kiváló a készülék, viszont, ahogy elkezdünk belenézni az egyéb funkciókba, előjön néhány komolyabb probléma.
Hiba a részletekben
A Samsung évek óta azzal tud hatalmasat villantani, hogy a csúcstelefonjai akár 100-szoros zoomra is képesek, ráadásul úgy, hogy a képek teljes mértékben vállalhatók maradnak. Ezen a téren a Xiaomi érezhetően le van maradva, még a Xiaomi 13 Pro esetében is, ahol 70-szeres nagyítás a maximum és a minőség messze elmarad az S23 Ultrához képest.
A sima Xiaomi 13 esetében a 10 megapixeles telefotó egység 3,2-szeres optikai zoomra képes, amivel még abszolút korrekt minőségű felvételeket készíthetünk.
A probléma a szoftveres képstabilizálással van, aminek az lenne a célja, hogy ellensúlyozza a felhasználó olyan apró mozdulatait, mint például a kézremegés. Mivel azonban ez nem valósul meg kellőképp, már tízszeres nagyításnál is komoly szemcsésedést, elmosódást figyelhetünk meg a fotóknál. A maximális, harmincszoros nagyításnál még ennél is rosszabb a helyzet.
A nagylátószögű kamera bár hozza az elvárható kötelezőt, az elkészített fotók szélein azért itt is érezhető némi elmosódás. Hiányzik továbbá a makrofotózási funkció, igaz, ez egészen jól helyettesíthető az optikai zoom adta lehetőségekkel.
Az este vagy korlátozott fényviszonyok között készített képek tekintetében egyelőre nem hozott áttörést a leicás partnerség, továbbra is nehezen birkózik meg a rendszer a kevés beérkező fénnyel, ami sokszor jelentős zajt eredményez a fotókon. Emellett sötétebb helyzetben néha a fókusz is el-elmászik, ami szintén nem segít a vállalható fotók készítésénél.
Videózásnál viszont kellemes eredményt hoz a Xiaomi 13: a maximális minőség 8K/24fps, azonban ha élnénk a HDR10+ lehetőségekkel, akkor inkább a 4K/30 vagy 60fps-t érdemes használni. Túlszaturációról itt sincs szó, ahogy a stabilizálás is korrekt, csakúgy, mint a hang. A szelfikamerán nem sokat változtattak tavalyhoz képest: most is egy 32 megapixeles egység kap helyet a képernyő tetején, mindössze a rekesztérték változott, f/2.5 helyett f/2.0-ás nyílás engedi át a fényt az objektíven. A leginkább szembetűnő fejlődés itt a portrémódban érhető tetten, az ugyanis már a görbülő, apró hajszálakat is képes elkülöníteni az elmosott háttértől.
Árban korrekt
Bár a nagytestvérnél szerényebb paraméterekkel rendelkezik, a Xiaomi 13 azért egy prémium készülék: kiválóan kézre esik, érezhetően masszív a felépítése, a rendszer pedig szélsebes és stabil. Az egyetlen apró negatívum a kamerák képességeiben gyökerezik, ugyanis a konkurenseknél találhatunk olyan készülékeket, amiket jobb szenzorral szereltek fel – persze jóval drágábban.
És pontosan itt mutatkozik meg a Xiaomi 13 legnagyobb erőssége. Habár a tavalyi modellhez képest százezer forint körüli áremelkedésről beszélhetünk, így is jóval olcsóbban kapunk remek minőséget, mint például a Samsung S23 telefonjainál. A gyártó ugyanis a 389 900 forintos árral a legolcsóbb Galaxy S23 alá lőtt húszezer forinttal, miközben háttértárban az említett modell dupláját nyújtja. Emellett ott van még pozitívumként a 67 wattos gyorstöltés lehetősége és az ahhoz szükséges kiegészítő megléte is.
