Számos pletyka kering arról, hogy az okosfunkciókkal ellátott eszközeink által a rosszakarók könnyedén megfigyelhetik szokásainkat, ellophatják a jelszavainkat, képeinket, és videóinkat. Sokan éppen azért nem vásárolnak okosotthon-eszközöket, mert nem bíznak a technológiában.
Ha otthonunkban többféle okoseszközt használunk, érdemes tudnunk, hogy azok nagy része – tegyük fel egy okosizzó – egyáltalán nem tárol személyes adatokat. Kockázatot leginkább azok a termékek jelenthetnek, amelyek adatokat kezelnek – ilyenek a digitális asszisztensek, az okostévék, a laptopok vagy az okostelefonok. Az Euronics szakértői szerint a kockázat ugyan valós, de néhány előzetes biztonsági intézkedéssel rizikó nélkül alakíthatunk ki akár komolyabb okosotthon-rendszereket is.
Ezt tudják rólunk az eszközeink
Általánosságban elmondható, hogy eszközönként eltér a működéshez szükséges adatok köre és azok tárolási módja. Teljesen más adatokra van szüksége például egy okoshűtőnek, mint egy okostévének, de más adatokkal dolgozik egy okosmosógép is, mint egy klíma. Az is előfordulhat, hogy az adatok egy része az adott gépben tárolódik (például mosóprogram), másik része pedig egy felhőalapú tárhelyen, amit jellemzően a fejlesztő vagy a gyártó biztosít.
Azt, hogy az eszközeink – vagy az azokon használt programok – pontosan milyen adatokat tárolnak, az adott eszköz vagy szolgáltatás kézikönyvében, weboldalán ellenőrizhetjük. Sok esetben letilthatjuk a kötelező információkon felüli adatok tárolását, azonban ez azzal járhat, hogy egyes funkciókat nem fogunk tudni használni.
Kihallgatnak és megfigyelnek?
Vannak, akik nem is az okosfunkcióktól, hanem inkább a kamerával felszerelt vagy hangvezérléssel irányítható eszközöktől tartanak. A szakértők szerint azonban a hangvezérléses és képi adatok használatát és védelmét a gyártók általában igen komolyan veszik. Ettől függetlenül fontos, hogy mindig az adott termékkategóriában jól ismert, ellenőrzött márkájú eszközt válasszunk.
A készülékkel kapcsolatos kérdés, probléma esetén ráadásul nehézséget okozhat, ha a márkának nincsen hazai képviselete, hiszen így nincs lehetőségünk egy azonnali segítséget nyújtó ügyfélszolgálathoz fordulni. Általánosságban elmondható tehát, hogy minél nagyobb, és minél elérhetőbb Magyarországon egy márka, annál megbízhatóbbak az általa kínált okoseszközök, illetve az alkalmazás, amivel ezeket vezérelni tudjuk.
Adatok az éterben
Hasonló félelmek övezik a felhőben történő adattárolást is. Azonban a felhőtárhelyeket is szigorú adatvédelmi szabályok kötik, és mivel egyre többen használják ezeket, a mögöttük dolgozó biztonsági protokollok is egyre szigorúbbak, megbízhatóbbak. Az ilyen tárhely óriási előnye, hogy nem kell fizikai adathordozót beiktatni a rendszerbe, illetve a felhőben tárolt adatok a világ bármely részéről hozzáférhetők – természetesen a szükséges jelszó beírása vagy akár biometrikus azonosítás után.
Így védhetjük ki a támadásokat
Ha szeretnénk biztonságban tudni okoseszközeinket, az első lépés, hogy biztonságossá tegyük a hálózatot, amit használunk: válasszunk erős WiFi-titkosítást és megfelelő hosszúságú és bonyolultságú WiFi-jelszót.
A különféle eszközökön és alkalmazásokban sem mindegy, milyen jelszót választunk: belépési kódjaink minden felületen legyenek nehezen kitalálhatóak, ne kötődjenek a személyes adatainkhoz, illetve bátran használjunk kis- és nagybetűket, számokat és írásjeleket. Figyeljünk arra is, hogy a jelszó megfelelő hosszúságú, minimum 8-12 karakter legyen, illetve ne minden eszköznél ugyanazt az egy jelszót használjuk.
Ha vannak félelmeink az adataink biztonságát illetően, akár előfizethetünk egy külön adatvédelmi szolgáltatásra is, amely visszaveri a kéretlen támadásokat. Amennyiben az otthonunkban okoseszközeinket mobiltelefonról irányítjuk, kiemelten figyeljünk annak biztonságára: ne telepítsünk ismeretlen helyről alkalmazásokat rá, és használjunk kéretlen programok ellen védő alkalmazásokat.
A mobiltelefonunkat biztonságosabbá tehetjük azzal, ha PIN kódot vagy biometrikus azonosítást használunk, valamint iPhone és Android telefonok esetében bekapcsoljuk a kétfaktoros hitelesítést, amely a gyanús bejelentkezéseket extra jóváhagyáshoz köti.
Ha pedig már megtörtént a baj, például adatlopási gyanúnk van, érdemes azonnal jelszót változtatni és ellenőrizni az összes eszközünket, nem található-e rajta bármilyen kémprogram, amivel ezek az adatok kiszivároghattak. Emellett lépjünk kapcsolatba pénzintézetünkkel, munkáltatónkkal, valamint minden olyan szolgáltatóval, akik adatot kezelnek rólunk.
