A fekete lyukak a világegyetem általunk ismert legsűrűbb objektumai, amelyeket nehéz megfigyelni, lévén elnyelnek mindent, ami a közelükbe kerül, beleértve a fényt is. Nem egyszerű megbecsülni tehát, hogy hány ilyen objektum alakulhatott ki az univerzumban, azonban nemrégiben egy kutatócsoport kísérletet tett rá – írja a SlashGear.
A The Astrophysical Journal című folyóiratban megjelent tanulmányban olasz és brit kutatók egy csoportja a SEVN, azaz „Stellar EVolution N-body code” nevű szimulációt használt a galaxisok tömegének becslésére. A csillagkeletkezés ütemére és a galaxisok közötti tér összetételére vonatkozó adatok felhasználásával a csoport kiszámította, hogy a galaxisok tömegének mekkora része magyarázható ezekkel a tényezőkkel. Ebből ki tudták számolni, hogy mekkora tömeget rejthetnek a fekete lyukak.
Az Eurekalert szerint a kutatás arra jutott, hogy a galaxisok tömegének jelentős részéért a fekete lyukak lehetnek felelősek, ám úgy, hogy a közönséges anyag tömegének mindössze 1 százaléka található a fekete lyukakban. Mindez azt jelentené, hogy az univerzumban rengeteg ilyen objektum található,
A becsléshez különböző területek szakértőinek együttműködésére volt szükség. Az egyik kutató, Andrea Lapi szerint a kutatás valóban multidiszciplináris, a csillagasztrofizika, a galaxisképződés és -fejlődés, a gravitációs hullámok és a multiműholdas asztrofizika aspektusait érinti, és szakértelmet igényel a csillagasztrofizika, a galaxisképződés és -fejlődés, valamint a gravitációs hullámok és a multiműholdas asztrofizika területéről is.
Nem elírás
Néhány bekezdéssel feljebb arról írtunk, hogy a fekete lyukak teszik ki a világegyetem tömegének jelentős részét. A végső eredmény mégis azt mutatta, hogy a fekete lyukak a közönséges anyag mindössze 1 százalékát teszik csak ki. Ez azért van, mert a közönséges anyag, vagy amit a fizikusok bariónikus anyagnak neveznek, csak egy kis része az univerzum teljes tömegének. Minden, amit magunk körül látunk, kevesebb mint 5 százalékát teszi ki mindannak, ami a világegyetemben létezik.
Azonban ezeket nem tudjuk közvetlenül megfigyelni. Tudjuk, hogy létezniük kell, mert látjuk a hatásukat, de közvetlenül még senkinek sem sikerült kimutatni őket. Valójában tehát elméleti konstrukciókról beszélünk, de a legtöbb kozmológus biztos benne, hogy léteznek. A sötét anyag egy olyan elméleti részecske neve, amely az univerzum több mint negyedét, közel 27 százalékát hivatott kitenni.
Ha például olyan hatalmas objektumokat vizsgálunk, mint például a galaxisok, a mozgásukból arra következtethetünk, hogy sokkal nagyobb gravitációval rendelkeznek, és ezért sokkal nagyobb tömegük van, mint ami látható. Ezt a láthatatlan tömeget nevezzük sötét anyagnak.
A sötét energia az energia egy elméleti formája, amelyről úgy gondoljuk, hogy léteznie kell az univerzum tágulása miatt. A tudósok már évtizedek óta tudják, hogy az univerzum tágul, de a Hubble űrteleszkóppal végzett mérések az 1990-es években kimutatták, hogy mindez gyorsabban történik a vártnál. A tágulást hajtó extra energiát sötét energiának nevezik, és a teljes univerzum hihetetlenül nagy, 68 százalékát teheti ki egyes elméletek szerint.
