Tech

Hamarosan eljöhet az űrgyarmatosítók kora

Paul Hennessy / NurPhoto / Getty Images
Paul Hennessy / NurPhoto / Getty Images
Az elmúlt években az űripari magánvállalatok elképesztő fejlődésen estek át, aminek köszönhetően az űrkorszak egy újabb fejezete kezdődött el. Az űrgazdaság már most hatalmas üzlet, de további, egyelőre felfoghatatlan lehetőségek várnak kiaknázásra – ezzel együtt viszont a cégek felelőssége és hatalma is egyre nagyobb lesz.

Milliók nézték élőben, ahogy 2018 februárjában az Elon Musk vezette SpaceX hatalmas csinnadratta közepette felbocsátotta a rakéták rakétájának kikiáltott Falcon Heavyt, fedélzetén egy tűzpiros Tesla Roadsterrel, illetve az abban utazó bábuval. Valószínűleg sokaknak az is emlékezetes lesz, amikor Jeff Bezos, a világ leggazdagabb embere 2021 júliusában saját űrvállalata, a Blue Origin gépén, testvérével együtt indul el a világűrbe.

Spacex / leemage / Leemage / AFP

A hidegháborús űrversenyt követően napjainkra az űrtechnológia ismét az érdeklődés középpontjába került, ez pedig az állami szervezetek mellett a különböző vállalatoknak is köszönhető. Úgy tűnik, az űrben is kezdetét veszi a magánszektor térnyerése, ami a földi gazdaságot és politikát is jelentősen befolyásolhatja.

Mérföldkőhöz érkeztünk

Noha a magánszektor már a hidegháború alatt szerepet kapott az űriparban, az igazi áttörés csak a 2010-es években, az amerikai cégek révén jött el. Csak hogy néhány óriást említsünk: a SpaceX, a Boeing, az Orbital, a Blue Origin, a Northrop Grumman Innovation Systems, az Astra és a Sierra Nevada Corporation mind látványos fejlődésen estek át az utóbbi időszakban, eredményeik pedig az állami űrszervezetek munkájára is jelentős hatással vannak.

2020 a pandémiáról szólt, a korlátozások és a gazdasági nehézségek ellenére ugyanakkor az év így is fordulópontot hozott a magánűripar történetében. Tavaly májusban indult először útjára fedélzetén asztronautákkal a SpaceX Crew Dragonja, ezzel a vállalat lett az első cég a világon, amely magánűrhajóval juttatott embereket a világűrbe. A NASA és partnereinek kapcsolata még szorosabbá vált, és folytatódott a 2024-re tervezett újabb emberes Holdra szállás előkészítése.

Bill Ingalls / NASA / EPA / MTI A NASA által közreadott képen Douglas Hurley és Robert Behnken amerikai űrhajósokkal a fedélzetén felbocsátják a SpaceX amerikai űrkutatási magánvállalat Crew Dragon személyszállító űrhajóját és a Falcon 9-es hordozórakétát a Cape Canaveral-i Kennedy Űrközpont kilövőállásáról 2020. május 30-án.

2021-ben további történelmi lépések következhetnek. A SpaceX az Axiommal együttműködve az év második felében juttathat el egy csoport turistát a Nemzetközi Űrállomásra, Muskék emellett apró műholdakból álló flottájukat, a Starlinket is tovább építik. Richard Branson Virgin Galacticája, illetve a már említett Blue Origin szuborbitális repülést hajthatnak végre, a Rocket Lab mellé pedig újabb vetélytársak csatlakozhatnak a rakétaversenybe.

Megváltozott körülmények

A magánvállalatok előretörése alapvetően két tényezőnek tudható be: a technológia alakulásának, illetve az állami stratégiák megváltozásának. Az elmúlt években az űriparban új megközelítések jelentek meg, a gyártás felgyorsult, egyes technológiák pedig jóval olcsóbbá váltak. Ennek hatásai nem csupán az olyan űrhajófejlesztő óriásoknál érhetők tetten, mint a SpaceX, a versenybe kisebb szereplők is becsatlakoztak – ilyen többek között a magyar C3S, melynek ügyvezető igazgatójáról, Horváth Gyuláról készült portrénkat itt olvashatja.

Az űrvállalatok rohamos fejlődése ellenére az állami űrszervezetek még mindig irányító szerepet töltenek be, szinte alig akad teljes egészében független cég a piacon. A nemzeti űrhivatalok, felismerve a szektorban rejlő lehetőségeket, nagyban támogatják a magánpartnerek munkáját.

A NASA például 396 millió dollárral járult hozzá ahhoz, hogy a SpaceX létrehozza a Falcon 9 rakétát és a Dragont, ami a teljes költségvetés közel fele volt.

A stratégiai váltás és a technológiai fejlődés tehát helyzetet teremtett a vállalatok számára, melyet maximálisan igyekeznek is kihasználni.

NASA TV / AFP SpaceX Falcon 9 rakéta egy része 2021. április 23-án.

A NASA-nak nagyon megéri

Már az Apollo-program űrhajóit is a magánszektor támogatásával hozták létre, az amerikai űrhivatal azonban az elmúlt időszakban még nagyobb szerepet adott partnereinek. A cégek immár nemcsak a kivitelezésbe, hanem a teljes tervezésbe és az üzemeltetésbe is bekapcsolódhatnak, minden korábbinál nagyobb szabadsággal dolgozva.

A decentralizáció komoly előnyökkel jár: a gyakran hosszú és költséges fejlesztések kikerülnek az állami szervezetek kezéből, és a jóval hatékonyabb, olcsóbban működő vállalatokhoz vándorolnak.

Egy, a Falcon 9-hez hasonló rakétát a NASA számításai alapján a hagyományos megközelítéssel 4 milliárd dollárból tudtak volna kifejleszteni, míg a SpaceX nagyjából 390 millióból végezte el a munkát.

A partnerek sokaságának nagy előnye, hogy a NASA az előtte álló kihívásokra több megoldást is találhat. Az egyes cégek az eltérő problémákat – például egy űrteherhajó létrehozását – más-más megközelítéssel oldhatják meg, ami példátlan rugalmasságot ad.

A műholdipar korábban megmutatta, hogy az állam háttérbe vonulása, illetve a magánvállalatok előtérbe kerülése kedvez az innovációnak. Könnyen elképzelhető, hogy az Egyesült Államok, illetve a Kína és Oroszország között kibontakozó űrversenyben döntő előnyt fog jelenteni az a támasz, amelyet a NASA magánpartnerei nyújtanak.

Csak a képzelet szabhat határt

Az űrgazdaság már most hatalmas üzletet jelent, 2019-ben a becslések alapján 366 milliárd dollár bevételre tettek szert az érintettek. Az állami támogatásra továbbra is nagy szükség van, de csak idő kérdése, hogy a magánvállalatok a saját lábukon is megálljanak.

Hiába a koronavírus-járvány kihívásai, az űripar látszólag a leggyorsabban talpra álló szektorok közé tartozik. Ennek hátterében az áll, hogy a befektetőkre a hosszú távú gondolkodás jellemző: a most ráfordított, jelentős összegek idővel komoly hasznot hozhatnak.

2019-ben a teljes űrgazdasági forgalom mintegy 95 százaléka az úgynevezett space for earth (űr a Földért) gazdaságnak volt betudható. Ide sorolhatók azon termékek és szolgáltatások, amelyek ugyan az űrben találhatók, de a bolygónkon hasznosítják azokat – gondoljunk csak a telekommunikációs, a hírszerző vagy a meteorológiai műholdakra. A space for space gazdaság egyelőre jóval kisebb, és kimerül a jelenleg tartósan az űrben lévő emberek, azaz a Nemzetközi Űrállomáson lévő legénység kiszolgálásában. Ez azonban már a mi életünkben megváltozhat.

NASA / Getty Images Stephen K. Robinson űrhajós a Nemzetközi Űrállomás Canadarm2 robotkarjához rögzítve, miközben az űrsikló alját javítja 2005-ben.

A space for space gazdaság egyik fő irányvonala a telepek létrehozása, a tartós emberi jelenlét kialakítása lehet. Az űrturizmus fellendülésével egyre több csoport kerül közel ahhoz, hogy kiépítse a fogadásra alkalmas infrastruktúrát, így az űrhoteleket, de Musk ambiciózus terve, mely szerint bázist kellene alapítani a Marson, sem tűnik megvalósíthatatlannak.

Egy másik, szintén igen jövedelmezőnek ígérkező terület az idegen égitesteken fellelhető nyersanyagok kinyerése, majd űrbeli felhasználása. Egy, a Holdon működő kolónia például a helyi források segítségével tarthatná fenn magát, vagy akár bővülhetne is. Az idegen objektumokon található nyersanyagok ráadásul a space for earth területén is új korszakot hozhatnak el.

Ha egyszer sikerülne beindítani az aszteroida-bányászatot, azzal az egész földi gazdaság átalakulhatna: a 16 Psyche kisbolygó például több millió évre elegendő nikkel-vasat biztosíthatna az emberiségnek.

Mindez nem is tűnik annyira távoli célnak, bizonyos vállalatok már most érdemi lépéseket tesznek az űrgazdaság megreformálásáért: az Astrobotic rövidesen a Holdra juttatna leszállóegységet, az Axiom Space pedig saját, független űrállomást akar létrehozni.

Bizonytalan a jövő

Fajunk nagy valószínűséggel az űrkorszaka kezdetén jár, ezért egyelőre csak találgatni tudunk, hogy milyen módon aknázhatjuk majd ki még jobban a világűr adta lehetőségeket. A korai fázis persze azzal is jár, hogy a kihívásokat, problémákat sem látjuk át teljesen.

Az például kérdéses, hogy a vállalatok fellendülése, illetve a közöttük kialakuló rivalizálás milyen következményekkel járhat. Elképzelhető, hogy a profitnövelés érdekében a cégek több kockázatot vállalnak majd, ezzel együtt pedig fokozódni fog a balesetek esélye.

Az egyre bővülő űrgazdasággal folyamatosan emelkedik majd az űrszemét mennyisége, amitől akár meg is torpanhat az ágazat. A kínálkozó lehetőségek ezzel szemben idővel a bűnözőket is vonzani fogják, egyes szakértők szerint az űrkalózok egy napon valódi fenyegetést jelenthetnek majd. Azzal is számolnunk kell, hogy a világűrben kinyert források negatívan is hathatnak a gazdaságra – hasonló módon, ahogy a középkor és az újkor határán az Újvilágból Spanyolországba áramló nemesfém inflációt idézett elő.

További gondot okoz, hogy a világűr használata még nincs megfelelően szabályozva, ami esetenként már most is feszültséget eredményez. Az űrjog nemzeti és nemzetközi szinten is rendezésre vár, a feladat megvalósításához pedig elengedhetetlen a földi ellentétek félretétele.

Amíg az országok nem tudnak egyértelműen megegyezni arról, hogy egy hold kinek a fennhatósága alá tartozik, védett égitestnek vagy az ipar előtt nyitott objektumnak számít-e, a világűr súlyos konfliktusok forrása lehet.

Úgy tűnik, hogy az Egyesült Államok magánszektora már most óriási lépéselőnyre tesz szert, ami akár monopolhelyzethez is vezethet. A lehetőségek szinte beláthatatlanok, a cégek előretörése viszont a befolyás erősödésével is jár. Elsőre ugyan sci-finek tűnhet, de lehetséges, hogy egy napon jelentőségükben a Kelet-indiai Társasághoz mérhető vállalatok jelennek meg az űrben, amelyek saját haderőt fenntartva, kvázi gyarmatosítva nyomulnak majd előre. Egy-egy ilyen vállalat a földi politikára is hathatna, a világűr pedig tovább növelhetné az egyenlőtlenségeket.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik