A Qubit az elérhető statisztikai adatok alapján megnézte, „hogyan viszonyul a közép- és kelet-európai térség országaiban a kormányzati intézkedések és a lakosság mobilitási rátája az adott országból jelentett halálozási adatokhoz – vagyis hogy a koronavírus jelentette veszélyt kellő szigorral kezelik-e az adott országok, illetve hogy ezeket az intézkedéseket kellő fegyelemmel betartja-e a lakosság”.
Magyarország jelenleg a világ egyik legrosszabb járványhelyzetével küzd, az egymillió főre vetített halálozási adatok a legmagasabbak közé tartoznak a térségben. Ennek ellenére a tavaly tavaszi lezárásokhoz képest enyhébbek a jelenlegi korlátozások, és a magyar lakosság sem reagál rájuk akkora fegyelemmel, mint az előző évben.
Az Institute for Health Metrics and Evaluation jelentése azt is megmutatja a Google, a Facebook és az Apple által megosztott, anonimizált mobilitási adatok alapján, hogyan mozogtunk.
„2021. március 29-én az aznap jelentett, kórházban kezelt, igazolt koronavírusos betegek száma (12 291) és a 244 haláleset ellenére a lakosság a 2020. januári alapszinthez képest mindössze legfeljebb 10 százalékkal csökkentette a mobilitását. Ez a régió többi országához képest kiugróan alacsony érték” – írja a lap, akik a húsvéti hosszú hétvége miatt választották ezt a napot az összehasonlításhoz április 4. helyett. A helyzetkép akkor sem változik számottevően, ha pusztán a Google aktivitási adatai alapján az egész eddigi 2021-es évre vetítjük ki az átlagos otthon töltött többletidőt 2020 januárjához képest.
A nyugati országokban ennél nagyobb a fegyelmezettség, példaként hozzák Portugáliát: ott január végén tarolt a brit variáns, és legrosszabb időszakában a magyarhoz hasonló, 300 fő körüli napi halálozási számokat produkált. Mégis kétszer akkora volt a lakóhelyen töltött idő mértéke, mint a magyaroknál.
A Google már a koronavírus-járvány kezdete óta rendszeresen készít áttekintést arról, hogy az emberek mennyire járnak el otthonról többek között munkába, boltokba vagy parkokba. A közösségi mobilitási jelentés az információkat anonimizált módon tartalmazza, tehát nem azonosíthatók be egyes személyek.
A Facebook pedig azt jelenti, hogy a bejelentkezett felhasználók elhagytak-e egy 600 x 600 méteres kis körzetet 24 órán belül, illetve hány másik ilyen körzetben jártak a járvány előtti időszakhoz viszonyítva.
