Az 1-3. osztályos gyerekek szüleinek 84 százaléka beszélt gyerekeivel az online biztonságról, 13% ezt nem tette még meg, de tervezi a jövőben, míg alig 3% mondta azt, hogy nem is fognak otthon beszélgetni a témáról.
Ugyanakkor csak a szülők valamivel több mint harmada (35%) érzi nagyon felkészültnek magát egy ilyen beszélgetésre. A válaszadók 10 százaléka teljesen felkészületlennek tartja magát. A szülők 63 százaléka azt sem tudja, hogy a gyereke tapasztalt-e korábban internetes fenyegetést.
Az ismeretek hiánya növeli annak kockázatát, hogy a gyerek kiberbűncselekmény áldozatává váljon, ezért célszerű beszélni az online fenyegetésekről. A gyerekeknek meg kell mutatni, hogy milyen hírforrásokra, weboldalakra és programokra kell figyelni, és milyen helyzeteket kell azonnal jelenteni szüleiknek. Szükséges lépés a víruskereső szoftver telepítése a gépeikre – beleértve a telefonokat vagy a táblagépeket is. A szoftvernek képesnek kell lennie a rosszindulatú alkalmazások felismerésére, hamisított weboldalak vagy gyanús mellékleteket tartalmazó e-mailek megnyitására és blokkolására. Célszerű a gyerekkel együtt konfigurálni a közösségi média profil adatvédelmi beállításait, és megakadályozni, hogy az alkalmazások (beleértve a cset funkciókat is) hozzáférjenek a kamerához, a böngészési előzményekhez vagy a pozicióhoz”
– tanácsolja Szappanos Gábor, a Sophos kutatási igazgatója.
A gyerekeknek is vannak hiányosságaik digitális készségek terén
A szülők 81 százaléka magasnak vagy nagyon magasnak tartja saját online információkeresési képességeit, de csak 39% mondhatta el ugyanezt gyerekeiről. 75 százalékuk pozitívan értékeli saját készségeit a mobilalkalmazások és a kommunikációs alkalmazások használatában (46% mondja ezt gyerekeiről).
A kiberfenyegetések azonosításakor a válaszadók 17 százaléka tartja nagyon alacsonynak a gyerekei készségeit, csak 13% mondja azt fejlettnek, 70 százalék szerint nem mondható, hogy a gyerek képes felismerni a fenyegetést. Gyerekeik digitális képességeit a magyar szülők jobbnak tartják, mint a lengyelek vagy a csehek.
A gyerekek megismertetése a digitális világgal ugyanolyan fontos, mint a való világ megismertetése. El kell magyaráznia és meg kell mutatnia a navigálás módját és szabályait. Az interneten való közös szörfözés – oktatási és szórakoztatási célokból egyaránt – jó módszer lehet a megfelelő szokások megtanítására és kialakítására”
– mondta el ennek kapcsán Dr. Iwona Sikorska a Jagelló Egyetem Alkalmazott Pszichológiai Intézetétől.
A magyar szülők nem igazán vannak tisztában felelősségükkel, hogy gyerekeiket megtanítsák a számítógépes fenyegetésekre. Alig 6% véli úgy, hogy döntően a szülő feladata az, hogy a gyereket oktassa az online kockázatokról, veszélyekről. Ez lényegesen alacsonyabb arány, mint a felmérésben részt vevő másik két országban: Lengyelországban a szülők 38 százaléka, míg Csehországban 25 százaléka mondta azt, hogy nekik kell a gyereket erre megtanítani.
A magyar szülők 89 százaléka úgy véli, hogy az iskolák ugyanolyan felelősek a kiberbiztonság tanításáért, mint ők. Csupán 5% hagyná ezt a feladatot teljes egészében az oktatási intézményekre.
