Az Európai Űrügynökség Philae nevű landolóegysége 2014 novemberében árnyékban landolt a Csurjumov-Geraszimenko üstökös felszínén, emiatt rövid adatgyűjtést követően lemerült – a napelemek nem tudták újratölteni az akkumulátorokat. Az ESA szakértői úgy hitték, hogy sok mindent nem tudhatnak majd meg az üstökösről a balul sikerült leszállás miatt, de tévedtek: az eszköz utolsó pillanatai is rengeteg információval szolgáltak az égitest felszínéről – írja a Futurism.
A szakértők szerint a lander megpattant a felszínen, majd ezután került az árnyékos helyre. Az eszköz magnetométerének elemzésével képesek voltak megállapítani, hogy a kacsázás közben egyszer 25 centiméter mélyen befúródott a felszínen található jégbe, és koponyaformájú nyomot hagyott maga után.
„Fontos volt, hogy megtaláljuk a landolási helyeket, mert a Philae szenzorai azt mutatták, hogy a felszín alá is behatolt, potenciálisan felfedve olyan jégréteget, ami már nagyon régóta nem volt a felszínen. Ez nagyon fontos információkat adhat nekünk a milliárd éves üstökösről” – mondta Laurence O’Rourke, az ESA szakembere. „Az, hogy a Philae ennyire behatolt a felszín alá, azt mutatja, hogy a több milliárd éves, jeges-poros felső réteg elképesztően puha.
Puhább, mint a cappuccino habja, vagy a habfürdő buborékjai.
Az új információk azért is fontosak, mert segíthetnek megtervezni a következő landereket úgy, hogy biztosan ne legyen olyan baki a leszállásnál, mint ami a Philae-vel történt.
Főkép: Ron Miller / Leemage via AFP
