A kínai DJI gőzerővel készül az idei karácsonyi szezonra, hiszen az elmúlt hetekben sorra jelentette be a különböző kütyüit, többek között az OM4 képstabilizátort és a hibrid Pocket 2 kamerát. A listának ezzel ráadásul még nincs vége, hiszen a cég november 5-én hajnalban hivatalosan is leleplezte a DJI Mini 2 hobbidrónt, amit nekünk már a megjelenés előtt lehetőségünk adódott kipróbálni.
DJI Mini 2
Külsőre az új modell semmit nem változott az elődjéhez képest: még mindig egy rendkívül apró, mindössze 249 grammos quadkopterről van szó, a DJI-tól megszokott kihajtogatható karokkal, amiken a propellerek kaptak helyet. „Összecsomagolva” mindössze 138 × 81 × 58 mm kiterjedésű, simán elfér az ember tenyerén, kis túlzással élve akár egy farzsebbe is benyomható.
Az új modell viszont hiába néz ki ugyanúgy, mint a tavalyi, a fejlődés jelentős, ugyanis a kütyü megkapta a gyártó komolyabb drónjaiban már bevált OcuSync 2.0-t, azaz a kontroller és a gép végre nem wifin keresztül kommunikál, hanem rádiós technológiáját használva, 2,4 GHz/5,8 GHz-en. Ez nemcsak azt jelenti, hogy a korábbinál jóval stabilabb a kapcsolat, de jelentősen megnőtt a hatótáv is.
mi pedig a tesztjeink alapján azt tudjuk mondani, hogy városi környezetben még 2 kilométeres távolságnál sem adott weak signal figyelmeztetést, akadás nélkül streamelte a kamera képét, és azonnal reagált az általunk kiadott parancsokra. Összehasonlításképpen: a tavalyi Mavic Mini városban már 400 méternél elvesztette a kapcsolatot, és a vidéki pusztában is csak 800 métert tudtunk gond nélkül kisajtolni belőle. Ehhez képest hatalmas ugrás a Mini 2 teljesítménye.
Habár a kamera a specifikációt tekintve nem változott, tehát ismét egy 1/2,3 hüvelykes, 12 megapixeles (f/2.8) CMOS szenzort kapunk, de ezúttal már adott a lehetőség 4K felbontású videók készítésére is, igaz csak 30 fps mellett. Ugyanez a helyzet a 2,7K esetében is, ugyanakkor 1080p felbontásnál már elérhető a 60 képkocka per másodperc is, fotókból pedig 4:3 (4000×3000 pixel) és 16:9 képarányúakat (4000×2250 pixel) készíthetünk. Újdonság továbbá, hogy ezúttal már nagyítani is lehet: 4K-nál kétszeres, 2,7K-nál háromszoros, míg 1080p-nél négyszeres zoom áll a rendelkezésünkre.
Ugyan az időjárás november első napjaiban nem igazán kedvezett a reptetésnek, azért a ködös, szürke időben is tisztességes minőségű videókat és képeket lőttünk a drónnal. A Mini 2 persze verőfényben hozza a legjobb minőséget, kevésbé ideális fényviszonyok között már zajosodik a végeredmény, az élességre ugyanakkor nem lehet panasz. A fenti képen például a távolság ellenére is szépen kivehető a Parlament, pedig itt még nem is éltünk az AEB mód adta lehetőséggel: ilyenkor három eltérő expoziciós idővel készülnek fotók, és ezekből áll elő az ideális végeredmény. Pozitívum továbbá, hogy a reptetéshez nélkülözhetetlen DJI Fly alkalmazásban beállítható, hogy az SD-kártyára JPG és RAW formátumban is felkerüljenek a képek, így utólag jóval egyszerűbb módosítani a nyers felvételeken.
Gyerekjáték használni
A használathoz ezúttal is nélkülözhetetlen egy okostelefon, amin ott a DJI Fly applikáció. A mobilt egy kábellel kell az újfajta, a Mavic Air 2-nél debütált kontrollerhez csatlakoztatni, majd satus megoldással rögzíthetjük az irányító tetejéhez. A drónról érkező képet természetesen a telefon képernyőjén látjuk, a gép az analóg karokkal irányítható, illetve a kontrollerről vezérelhető a sebesség, vertikálisan mozgatható a kamera, illetve exponálhatunk és külön gombot kapott a visszatérés elindítása. Ezt megnyomva a Mini 2 automatikusan visszatér a felszállás helyére a GPS adatok alapján, és ugyanez történik, ha a drón és az irányító elveszíti a kapcsolatot vagy túlságosan lecsökken az akkumulátor töltöttsége.
Az aksiról azt kell tudni, hogy a gyártó szerint maximumra töltve 31 percnyi repülést biztosít, de ez csak abszolút ideális körülmények esetén érvényes. A visszafogottan szeles november eleji napokban mi maximum 26 percet tudtunk a levegőben tölteni, ami azért tisztességes eredmény, figyelembe véve, hogy a drónnak olykor ellensúlyozni kellett a kisebb széllökéseket.
Sebesség tekintetében 57 km/h az elérhető maximum, ehhez a kontrolleren sport módba kell pöccinteni a gépet. Alapból 36 km/h-val száguld a drónunk, ugyanakkor ha filmezünk, és jól kivehető mozgóképet szeretnénk, akkor átválthatunk Cine módba is, 21 km/h-ban maximalizálva a tempót.
Az irányítás amúgy tényleg gyerekjáték, negyed óra alatt az is simán beletanulhat, aki korábban még sosem reptetett drónt, bár ettől függetlenül érdemes észnél lenni használat közben. A Mini 2 nem rendelkezik a DJI fejlettebb modelljeire jellemző szenzorokkal, csak az alján találunk érzékelőket, amik az automatikus le- és felszállásban segítenek. A drón oldalirányban, illetve előre és hátra sem „látja” a környezetét, így nekünk kell figyelni arra, hogy ne menjünk neki semminek – nincs figyelmeztetés a kontrolleren keresztül, és a drón pláne nem fog megállni magától az akadályok előtt.
Nyaraláshoz ideális
A DJI Mini 2 képességei persze nem érnek véget a fényképek és videók készítésénél, a gyártó néhány extra funkciót is tartogat a felhazsnálóknak. Adott például a Timed Shot funkció, amivel időzíthetjük az exponálást, így szelfizés esetén nem arról lesznek képeink, hogy a kontrollert bámuljuk meredten, illetve készíthetünk panorámafotókat is a magasból – méghozzá három eltérő módon.
A Sphere huszonhat fotóból formál egy „bolygót” a környezetünkről, a 180 fokos mód egy kifejezetten széles képet generál hat fotóból, míg a Wide-Angle egy széles látószögű felvételt készít kilenc képből.
Videók terén a mozgó témakövetést lehetővé tévő ActiveTrack 3.0 ebben a kategóriában még nem elérhető, de a de QuickShot menüben ott a Dronie, a Circle, a Helix és a Rocket mód, azaz egyetlen gombnyomással készíthetünk olyan videókat, mikor a drón magától, irányítás nélkül repül körbe minket vagy készít távolodó/közeledő felvételeket úgy, hogy közben a kamera az általunk kijelölt területre koncentrál. Ez főleg nyaraláskor jön jól, különleges helyeken, esetleg túrák, kirándulások alkalmával, például mikor kilátókból vagy magas helyekről engedjük szabadjára a gépet.
A legjobb hobbidrón
A DJI Mini 2-nél akadnak komolyabb drónok a piacon (elég csak a Mavic Air 2-re gondolni), de ha valaki csak hobbiból szeretne repkedni, esetleg a nyaraláshoz keres apró és könnyen használható eszközt, annak ez a modell az ideális választás. Kis helyen elfér, a 250 gramm alatti súlynak hála szinte sehol nem kell hozzá engedély, könnyen irányítható, normális felvételeket készít, és végre valahára amiatt sem kell aggódni, hogy 300-400 méternél messzebbre nem tudjuk elküldeni.
A Mini 2 mától kapható, 170 ezer forintért, ez 35 ezerrel több, mint a tavalyi modell ára. Ez egyrészt köszönhető az időközben hatalmasat zuhanó magyar forintnak, illetve az OcuSync 2.0 érkezésének. Az utóbbi viszont abszolút megéri a plusz költséget, hiszen többé tényleg nem fogunk szitkozódni amiatt, hogy pár száz méter után megszakad a kapcsolat, és a gép azonnal elindul vissza a felszállási helyére.
A Mini 2 emellett most is kapható Fly More Combo csomagban (ennek ára 230 ezer forint), ami nemcsak három akkumulátort, és az egyszerre történő töltésüket lehetővé tévő foglalatot takar, de egy kifejezetten jól megtervezett hordtáskát is, amiben kényelmesen elfér minden, ami a drónozáshoz szükséges lehet.
A DJI Mini 2 drón 2020. november 5-től elérhető világszerte, a tesztpéldányt a DJI | ARS Budapest biztosított számunkra.
