Amikor idén június 15-én az Electronic Arts bejelentette, hogy októberben újra beülhetünk egy X-Wing vagy TIE Fighter pilótafülkéjébe, valószínűleg mindenkinek megdobbant a szíve, aki 1993-ban hosszú hónapokat töltött a Star Wars univerzum egyik legemlékezetesebb játékával, a Star Wars: X-Winggel. Óvatosságra intett azonban, hogy a Star Wars: Squadrons fejlesztője az EA Motive, a Star Wars: Battlefront II-t készítő három stúdió egyike, és ez csupán a második munkájuk. A bejelentés alapján elsősorban a multiplayerre került a fókusz, de biztató jel volt, hogy az egyjátékos mód sem maradt ki.
Újra pilóta lehettem a messzi-messzi galaxisban, amire nagyjából azóta vágytam, hogy tinédzserként végigszáguldottam a Halálcsillagot körbeölelő árokban, és egy jól irányzott protontorpedóval rémálommá változtattam minden szellőzőnyílás-tervező életét a Birodalomban.
A gyakorlás tesz tökéletessé, ifjú padawan
Talán furcsa, de számomra a Star Wars: Squadrons legélvezetesebb részét az irányítás és a hajó viselkedésének testre szabhatósága adja, még úgy is, hogy az itteni rendszer nem mérhető össze egy kifinomult repülőgép-szimulátor lehetőségeivel. A vezérlés elég könnyen elsajátítható, viszont ha profin akarunk repülni, elég sokat kell gyakorolni. Az egyik legjobb példa erre a sima fordulás. Ha igazán gyorsan és lehetőleg minél kisebb íven akarunk fordulni, akkor a hajó sebességét úgy kell csökkenteni, hogy a kanyar közepére a tolóerő 50 százalékon legyen, majd a kanyarból kifelé azonnal vissza kell tolni maximumra, és ez csak az egyik manőver, amit érdemes addig gyakorolni, amíg ösztönössé nem válik.
Az űrhajónk tulajdonságait nagyban befolyásolja továbbá a kezünkbe adott energiamenedzsment. A küldetések során tetszés szerint oszthatjuk el a vadászgépek energiáját a fegyverzet, a pajzsok és a hajtómű között, így sokkal könnyebb megszabadulni egy üldözőtől, vagy gyorsan odaérni valahová, ha épp nincs senki a környéken. A gépenként eltérő pilótafülkék kijelzőinek egyszerűsége pedig nagyban hozzájárul ahhoz, hogy egy szemvillanás alatt el tudjuk dönteni, épp hol van szükség némi extrára.
A kezdeti, tanulási fázisban a csatákat azzal töltöttem, hogy próbáltam újra befogni a mellettem elsuhanó ellenséges űrhajókat, lomhának éreztem még a híresen jól manőverező TIE Fightert és a legjobb fordulékonysággal rendelkező A-Winget is, miközben szidtam a játék készítőit, amiért olyan a játék, mintha egy követ próbálnék irányítani. Aztán néhány YouTube-videó megtekintése után ráéreztem az irányításra, és onnantól kezdve levakarhatatlan kullancsként tapadtam az ellenfelekre, legalábbis abban a 15 másodpercben, amíg irányíthatatlanul tovarepülő roncsfelhőt nem csináltam belőlük.
A Squadrons persze nemcsak a jól eltalált és kihívásokat is tartogató irányítás miatt élvezetes játék, hiszen a látványra sem panaszkodhatunk. Lenyűgöző korábbi űrcsaták roncsai között repülni, közelről szemrevételezni a csillagrombolók hajtóműveit, lepörkölni a pajzsot a kékes lángcsóvákban, vagy egy sűrű csillagködben manőverezve felkenődni egy a semmiből előbukkanó aszteroidára.
A környezet ráadásul nem csak díszlet: az űrben sodródó kettétört csillagromboló kísérteties roncsa nem sok jót ígér, de fedezékként használva komoly taktikai előnyt jelent a nagyobb csatahajókkal szemben. Sajnos a program VR verzióját nem volt lehetőségem kipróbálni, de így is egyértelmű, hogy nem csupán felesleges hóbort. Nagyon sokat segít, ha oldalra tekintve látjuk, mi történik a hajónk mellett, és nem a radarról kell kisilabizálni, hogy az elpusztítandó csillagromboló pontosan merre található.
A single player során az Új Köztársaság és a Birodalom oldalán is harcba szállunk, jó pár géptípust megreptethetünk, és a küldetések is változatosak. A történet viszont nem tartogat nagy meglepetéseket, a fordulatok jelentős része kiszámítható. Egy hétvégét viszont még így is kellemesen el lehet tölteni a Vanguard és Titan szakaszok kötelékében. Emellett azt is érdemes tudni, hogy az egyjátékos kampány mindössze 14 küldetést tartalmaz, és ezek is inkább csak azért kerültek be a programba, hogy amolyan oktatómódként felkészítsenek a multira – a Star Wars: Squadrons ugyanis erre van kihegyezve.
Soha ne mondd meg az esélyeket!
A többjátékos részben két módban harcolhatunk más játékosokkal vagy a mesterséges intelligencia által irányított csapattal szemben. Az egyik a Dogfight, ahol tíz pilóta két csapatra osztva próbálja minél gyorsabban és minél többször lelőni egymást. A másik a Fleet Battle, ami a gyors reflexek mellett már némi agymunkát is igényel. Itt az ellenfél zászlóshajóját kell elpusztítani, de mielőtt megsemmisíthetnénk, át kell verekednünk magunkat egy csapat vadászgépen (közülük ötöt hús-vér pilóták irányítanak, a többit a mesterséges intelligencia), majd el kell pusztítani a két kisebb támogató csatahajót. Ezt követően jöhet a pajzsgenerátor és az egyéb alrendszerek, majd a célpont végső elpusztítása.
A jó oldalon repülve egy csillagrombolót kell likvidálni és TIE Fighterekkel kell bajuszt akasztani, de természetesen a Birodalom oldalán is harcolhatunk. Ilyenkor az Új Köztársaság egyik Calamari cirkálóját, illetve X, Y és A-Wingeket kell az örök vadászmezőkre segíteni. Jelentős pozitívum, hogy választhatunk, milyen géppel kívánunk csatába vonulni (még külsőleg is variálhatunk rajtuk), és a sima vadászgép, bombázó és interceptor mellett mindkét oldal rendelkezik olyan hajótípussal, amivel támogató szerep tölthető be, olyan finomságokkal, mint a vonósugár vagy a pajzsprojektor.
A multi mindkét módja szórakoztató, de valószínűleg jobban élvezném, ha kiegyensúlyozottabb lenne a csapatelosztás, és az ellenfél nem tökéletesen összehangolva vadászná le a hajóinkat, miközben mi úgy repülünk, mint egy csapat majom bunkósbottal felszerelve.
Bár én szívesen elcserélném a többjátékos módot egy 130 küldetéses, kevésbé fekete-fehér sztorival operáló kampányra, ahol a pilótafülkéből élhetnénk át az eredeti trilógia ikonikus csatáit, de így teljesen elégedett vagyok a Star Wars: Squadronsszal. A fejlesztőknek sikerült egy olyan játékot összehozni, ami méltó a legendás elődökhöz. Ha pedig imádod az online csatákat, és tökéletesen együtt tudsz működni négy másik emberrel, akkor a csillagrombolók levadászása akár hónapokon át szórakoztató lehet.
Szerző: Fecske Lóránt
A Star Wars: Squadrons 2020. október 2-án jelent meg PC-re, PlayStation 4-re és Xbox One-ra. Tesztünk a PlayStation 4-es verzió alapján készült.
