Mielőtt rátérnénk a lényegre, jöjjön egy kis történelemóra. Az első Wasteland még 1988-ban jelent meg, olyan számítógépekre, mint az Apple II vagy éppen a Commodore 64, de később készült belőle MS-DOS és Windows verzió is. A játék helyszíne az atomháború utáni USA, ahol a Desert Rangers nevű szervezet kötelékében igyekszünk rendet tenni a posztapokaliptikus és nukleáris káoszban.
A program egyik atyja Brian Fargo volt, akinek az első Fallout-játékot is köszönhettük a 90-es évek közepén. Ez a széria az idők során belső nézetes szerepjátékká alakult, a sorozattól a második résszel elbúcsúzó Fargo pedig az ezredfordulót követően döntött úgy, hogy feléleszti a Wasteland franchise-t, és egy sikeres Kickstarter kampányt követően 2014-ben megjelent a Wasteland 2, amit túlzás nélkül nevezhetünk az első két Fallout szellemi örökösének.
A játék hat évvel ezelőtt komoly sikernek bizonyult, a PC-s verzió után készült PS4-es és Xbox One-os, majd Nintendo Switches változat, a program mögött álló InXile Entertainment fejlesztőcsapat pedig belevágott a folytatás elkészítésébe, ami 2020 augusztusának végén jelent meg, hogy minden tekintetben lekörözze az elődeit – beleértve a legendás Fallout-szériát is.
Wasteland 3
A sztori évekkel a Wasteland 2 után veszi fel a fonalat: a helyszín a sivatagos Arizona után ezúttal a jeges Colorado állam, ahová a helyi kiskirály invitálására érkezünk, hogy segítsünk neki fenntartani a rendet. A Rangerek konvoját már a bevezetőben támadás éri, csupán az általunk készített két karakter éli túl a csetepatét, és innentől nemcsak az lesz a feladatunk, hogy tagokat verbuváljunk a helyi szervezetünknek és a csapatunkba, de bele kell folynunk a helyi ügyekbe, amikről gyorsan kiderül, hogy egyáltalán nem olyan egyértelműek, mint ahogy azt az érkezésünk előtt hittük.
ahol a karaktereinket madártávlatból irányítva kell különféle küldetések megoldanunk, miközben a világban eltérő érdekek és frakciók feszülnek egymásnak. A döntéseinknek súlya van, és hiába szeretnénk gáncsnélküli lovagként végigvinni a helyenként egészen brutális történetet, erre egész egyszerűen nincs lehetőség. Sokszor rossz és még rosszabb között kell választanunk, olykor muszáj politikai döntéseket hoznunk, és olyan cselekedeteink is hatással lehetnek az események alakulására, amikről az elkövetés pillanatában még csak nem is sejthettük, hogy befolyásolhatják a sztori alakulását.
A játék elején mindössze két emberünk van (meg egy szivarozó, cowboykalapos macskánk), de a történet beindulását követően egyszerre hat karaktert irányíthatunk. Az üres helyeket feltölthetjük magunk kreálta szereplőkkel, de válogathatunk a szervezetünkhöz jelentkezők közül is, illetve a történet során csatlakozhatnak hozzánk mindenféle alakok – még régi, alkoholbűzös ismerősök is. A döntés mindig a mi kezünkben van, és a csapatunk tagjai úgy és olyan irányba fejleszthetők, ahogy mi szeretnénk.
Ez különösen fontos, hiszen nincs lehetőség „mindenes főszereplő” kialakítására, a fontos képességeket szét kell osztani a csapattagok között, hogy eredményesek lehessünk. Éppen ezért okosan kell eldönteni, kit fogadunk be magunk közé, és nagyon oda kell figyelni, hogy a karakteralkotásnál milyen képességekkel ruházzuk fel az embereinket. Kell, hogy legyen, aki a zárakhoz ért, kell aki a bombákhoz, kell aki jól tud dumálni, de muszáj, hogy legyen ezermester szerelőnk és orvosunk is. Az egyensúlyt meg kell találni, még a fegyverek elosztásánál is, de éppen ez a játék egyik legnagyobb szépsége, ráadásul ez is segít abban, hogy ragaszkodjunk a hőseinkhez, és ne csak lecserélhető ágyútöltelékként gondoljunk rájuk.
A karaktereink nemcsak tulajdonságaikban és képességeikben, de külsejükben is testreszabhatók, mi dönthetjük el, hogy milyen páncélban, milyen kiegészítőkkel és fegyverekkel kóricáljanak, és a Wasteland 3 nagy újdonsága, hogy már egy járművünk is van, amivel nemcsak közlekedhetünk a fagyos, hóborította helyszínek között, de ugyanúgy fejleszthető, mint a Rangerek. Jobb fegyverek, jobb páncél, jobb mesterséges intelligencia, különböző kiegészítők, amik egyedivé teszik a megjelenését.
A csapatunk viszont nem csupán hat tagból állhat. Már a játék elején csatlakozhat hozzánk az említett macska, és mellé érkezhet a saját klónunk, robotok, esetleg egy néma idegen – mi velük találkoztunk az első végigjátszás során. A történetbe nincs beleszólásuk, de konfliktus esetén az oldalunkon beszállnak a harcokba, irányítani viszont nem lehet őket. Amikor rájuk kerül a sor, a saját belátásuk szerint támadnak, és teszik ezt mindaddig, amíg véget nem ér a harc, vagy el nem hullanak.
A csaták körökre osztva zajlanak, a karaktereinknek a tulajdonságaik alapján rendelkeznek akciópontokkal, amik felhasználhatók mozgásra, támadásra vagy védekezésre, illetve mindenkinek lehetnek speciális tárgyai és képességei, amiket bevethet harc közben.
Ezek lehetnek robotok, gyógyító nyilacskák, gránátok, és ugyanilyen extrákkal az ellenfelek is rendelkeznek, szóval nagyon oda kell figyelni, mikor összetűzésbe keveredünk másokkal. Nemcsak a fegyverek típusát kell jól megválasztani, de ügyelni kell a fedezékekre, a szintkülönbségekre és a csapattagokat érő különböző hatásokra is – úgymint méreg, tűz, fagy és még sorolhatnám.
Az összecsapások ennek hála hosszú távon sem unalmasak, a folyamatos fejlődésnek köszönhetően sorra tanuljuk az új dolgokat, az ellenfelek sokszínűségére sem lehet panasz, és kihívásban sincs hiány, hiszen több tucat játékóra után sem válunk legyőzhetetlenné.
A harc nem minden
Habár a játékmenet jelentős része harc, de a Wasteland 3 nem csak arról szól, hogy vándorlunk egyik helyről a másikra, és ledarálunk mindenkit. Megfelelő karakterekkel számos csetepaté elkerülhető meggyőzéssel vagy seggnyalással, az élményt pedig növeli, hogy a játék világa nem fekete és fehér.
A munkaadónkról például hamar kiderül, hogy egyáltalán nem az a hős, akinek kiadja magát, viszont innentől csak rajtunk múlik, hogyan viszonyulunk hozzá. Nem törődünk vele, a meló az első? Szervezkedünk? Szembemegyünk vele? Csak rajtunk áll, ahogy az is, miképp viszonyulunk a többi frakcióhoz. Elvállalhatunk piszkos melókat, felrúghatunk megállapodásokat, a döntéseink valamilyen irányba biztos befolyásolják a sztorit, sőt azt is, hogy az egyes csoportok miképp viszonyulnak hozzánk. Mindenkivel viszont nem lehet jót tenni, így előbb-utóbb valakik tuti megorrolnak ránk…
Ennek hála az újrajátszhatósági faktor elképesztően magas, második nekifutásra homlokegyenest másképp viselkedhetünk, mint elsőre, ráadásul a Wasteland 3 világa annyira őrült és különleges, hogy egy elsőre képtelenség felfedezni minden apró titkát. Bár a ránk váró központi történet nem feltétlenül eget rengető, de a posztapokaliptikus világ tele van easter eggekkel, hajmeresztő karakterekkel és teljesen őrült küldetésekkel (pl. le kell kapcsolni a Mikulást), így a sztori felgöngyölítése, és a sokszor nehéz döntések meghozatala mellett bőven van hely humornak is, méghozzá a kellően sötét fajtából.
Összeomlik, összeomlasz
Az egyetlen probléma a játékkal, hogy még a második javítócsomag után is akadnak benne ordas nagy hibák. Mind közül a legidegesítőbb, hogy 1-2 óra folyamatos játék után a Wasteland 3 hajlamos összeomlani, mikor új helyszíneket tölt be a program. Egyet pislant az ember, és máris a konzol nyitóképernyőjén találjuk magunkat, indítható újra az egész program. És ez nem alkalmanként történik, hanem folyamatosan, és a harmadik alkalom után már a haját tépi az ember. Már csak azért is, mert enélkül is rengeteg időt vesz el a töltőképernyők bámulása.
Akadnak persze más gondok is, harc közben például néha nem lehet helyet változtatni vagy célozni, olykor érthetetlen okból nem lehet eldobni a gránátokat, és bár ezek a nüanszok is bosszantók, de legalább gyorsan kezelhetők (karakterváltással vagy gyors visszatöltéssel), és közel sem annyira idegrombolók, mint egy újabb összeomlás és az utána következő szomorú kék képernyő.
Technikai gondok tehát adódnak, ez alkalmanként csorbítja az élményt, de ezt leszámítva a Wasteland 3 az idei év egyik legjobb játéka. Nemcsak szerepjáték kategóriában, hanem összességében is, minden műfajt figyelembe véve. Elképesztően kidolgozott a világa, sokrétű, szerteágazó, egyszerre komoly és vicces, még jól is néz ki, és ha ráérezünk az ízére, akkor hetekre el lehet merülni benne – nem véletlenül tartott nekünk is ilyen sokáig, hogy végre elkészüljön ez a beszámoló.
A Wasteland 3 augusztus 28-án jelent meg PC-re, PlayStation 4-re és Xbox One-ra. Tesztünk a PS4-es verzió alapján készült, a játékot a forgalmazó Magnew Kft. biztosította számunkra.
