Tech

Csúnyán elvéreztek a kontaktkövető alkalmazások

Korábban a témában:

Finoman szólva sem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket a kontaktkövető alkalmazások, melyeket a koronavírus-járvány terjedésének megakadályozása miatt fejlesztettek ki közel 50 országban.

Az applikációk lényege alapvetően minden esetben az, hogy értesítsék azokat a felhasználókat, akik jelentős ideig közeli kapcsolatban voltak egy igazoltan koronavírus-fertőzött személlyel. Ez elméletben ugyan jó ötletnek tűnt, de a gyakorlatban már látszik, hogy szinte egyenlő a nullával a hatékonysága.

Az elmúlt hónapokban Európában és a világ más részein is bevetették ezt a védekezési módszert, de a statisztikák egyértelműen arra utalnak, hogy nem sok haszna van a technológiának.

A kudarcnak alapvetően több, egymásra épülő oka van, ráadásul az alkalmazásoknak komoly adatvédelmi kockázatai is fennállnak, mert egyrészt a kormányok visszaélhetnek a felhasználók adataival, ráadásul azokhoz a hekkerek is könnyen hozzáférhetnek.

Siralmas számok

Franciaországban júniusban tették elérhetővé a StopCovid névre hallgató kontaktkutató alkalmazást, amit elég rövid idő alatt le is töltöttek kétmillióan. A kormány hitt benne, hogy ezzel elkerülhetők lesznek az újabb fertőzések és halálesetek, de a lendületük hamar alább is hagyott, amikor kiderült, hogy három hét alatt mindössze 14 embert értesített az applikáció, hogy fertőzöttségnek volt kitéve.

A példa nem egyedi, a 25 milliós lakosú Ausztráliában ugyan hatmillióan leszedték a Covidsafe appot, de a járvány gócpontjának számító Victoria államban például egyetlen egy figyelmeztető értesítést sem sikerült kiküldeni a felhasználóknak.

Összejártak szexelni a karanténhotelekben, ötmillióan kerültek vesztegzár alá
Melbourne példája bizonyítja, elég néhány felelőtlen döntés ahhoz, hogy egy nagyvárost néhány nap alatt újra karanténba kelljen helyezni a koronavírus-járvány terjedése miatt.

Japánban most hétfőig 7,7 millióan töltötték le a Contact-Confirming Application nevű szoftvert. Volt benne egy bug, ami miatt sokan nem fértek hozzá, ezt július 13-ra sikerült kijavítani, de az azóta eltelt bő egy héten mindössze 27 pozitív esetet tártak csak fel az alkalmazásnak köszönhetően.

Videók a témában:

A 60 milliós Olaszországban sem sokkal fényesebb a helyzet, eddig csak 4,2 millióan telepítették az Immuni nevű appot, de a helyi hatóságok szerint azért ilyen alacsony a szám, mert a járványt kontroll alatt sikerült tartani, és majd megnő, ha esetlegesen lesz második hullám.

Vannak persze olyan országok is, ahol ünneplik az alkalmazást, de ez erősen megkérdőjelezhető. Németországban 16 millió telefonra telepítették eddig a Corona-Warn-Appot, ami a 83 milliós lakossághoz viszonyítva szép szám, de nem elég, mert a teljes népesség legalább felének le kellene töltenie azt, hogy tényleg hatásos legyen. A hivatalos tájékoztatás szerint eddig 500 felhasználónak lett a tesztje pozitív, de mivel az adatokat biztonsági okokból nem tárolják, így azt nem tudták megmondani, hány ember lett figyelmeztetve. Tehát azt nem tudjuk, hogy a szoftver lényegi funkciója hogyan teljesít.

Magyarországon Androidon május közepe óta elérhető a VírusRadar nevű applikáció, június elejétől pedig az Innovációs és Technológiai Minisztérium tájékoztatása szerint már iOS rendszereket futtató készülékeken is használható. A legutóbbi, bő egy hónappal ezelőtti közlemény szerint androidos eszközökre 30 ezer felhasználható töltötte le az alkalmazást, ami a lakossághoz viszonyítva édeskevésnek számít. Lapunk megkereste a minisztériumot, hogy mik a legfrissebb adatok a VírusRadarral kapcsolatban, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.

Visszaélések

Norvégiában áprilisban jött ki a kontaktkövető alkalmazás, ami regisztrálja, ha a felhasználók több mint 15 percet töltenek el közel egymáshoz és értesítést kapnak, ha a másik koronavírussal fertőzött.

Erna Solbert miniszterelnök akkoriban úgy fogalmazott, az applikációval életet menthetnek, feltéve, ha sokan letöltik azt. Ez meg is történt, két hét alatt a 16 évnél idősebb korosztályból 900 ezren kezdték el használni, de június közepén azonnali hatállyal fel kellett függeszteni a működését, mert aggályok merültek fel az adatok kezelését illetően. Mivel Norvégiában egyébként sem volt sok fertőzött a járvány alatt, az adatvédelmi hatóság szerint túl nagy volt a kockázata, hogy megfigyelésre használják a felhasználók adatait, és időlegesen betiltották azt.

A probléma természetesen nem egyedülálló. Az Amnesty International közlése szerint például a katari kormány által kötelezővé tett kontaktkutató alkalmazásban súlyos biztonsági hiányosságokat találtak, Indiában pedig a több mint 77 millió alkalommal letöltött appból kiszivárgott a felhasználók pontos tartózkodási helye.

A szakértők egyetértenek abban, hogy a kormányok által bevezetett szoftverek egyáltalán nem biztonságosak, a hekkereknek pedig könnyű támadási felületet kínálnak. Ekkora mennyiségű felhasználónál pedig ez már nagyon komoly kockázatokat jelent.

Sejthető volt a kudarc

Arra, hogy a rendszer ennyire nem ér semmit nagyjából sehol a világon, van magyarázat. A járvány kirobbanásakor teljesen értelemszerű volt az applikációk fejlesztése, hátha majd lesz egy olyan, ami használható, a kormányok pedig ezzel egy viszonylagos biztonságérzetet próbáltak kelteni az emberekben. De valójában már akkor sejthető volt, hogy nem ezek hoznak majd áttörést a küzdelemben.

Az értesítések száma részben azért alacsony sok országban, mert egyébként sincs sok fertőzött, ráadásul az emberek odafigyelnek a távolságtartásra, így valójában az app nem is tudja érzékelni, hogy valaki egy fertőzött közelében lehetett.

Ha a matematikát hívjuk segítségül, akkor is jól látszik, hogy igazából hasznavehetetlen az alkalmazás. Vegyük azt, hogy az emberek egy százaléka fertőződik meg a koronavírussal, és ezt laboratóriumi körülmények között sikerül igazolni. Vegyük hozzá, hogy az emberek egy százaléka tölti le telefonjára az alkalmazást. Ebben az esetben egy a tízezerhez annak az esélye, hogy a betegnek és a betegségnek kitett embernek is le van töltve az app.

A sikertelenséghez feltehetően az is hozzájárult, hogy a legtöbb kormány túl konzervatív hozzáállást választott, és nem akart pánikot kelteni. Leginkább csak azoknak küldtek értesítéseket, akiknél rendkívül nagy volt a fertőzésnek való kitettség, tehát akik az igazolt beteg mellett ténylegesen több időt, 10-15 percet töltöttek. Ez viszont nem életszerű, mert idegenek közvetlen közelében csak ritkán tölt negyed órát az ember, pláne úgy, hogy tömegrendezvények jelenleg sehol nincsenek a világon.

Az sem segít, hogy az egyes országokban létrehozott applikációk teljesen függetlenek egymástól és nincsenek összehangolva. Ha egy német turistának mondjuk Franciaországból hazatérve pozitív lesz a tesztje Frankfurtban, akkor arról a francia alkalmazás letöltői nem értesülnek akkor sem, ha közeli kontaktusban álltak a beteggel. Tehát mindkét appot le kellene tölteni a turistáknak, de ez nem reális elvárás.

A kontaktkutatás tehát alapvetően nagyon hasznos dolog, de a technológiával nem lehet látványos eredményt elérni a járvány visszaszorításában. Sőt, a biztonsági rések miatt még több kárt is tud okozni, mint hasznot hozni.

Kiemelt kép: Riccardo Milani /Hans Lucas /AFP

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.