Finoman szólva sem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket a kontaktkövető alkalmazások, melyeket a koronavírus-járvány terjedésének megakadályozása miatt fejlesztettek ki közel 50 országban.
Az applikációk lényege alapvetően minden esetben az, hogy értesítsék azokat a felhasználókat, akik jelentős ideig közeli kapcsolatban voltak egy igazoltan koronavírus-fertőzött személlyel. Ez elméletben ugyan jó ötletnek tűnt, de a gyakorlatban már látszik, hogy szinte egyenlő a nullával a hatékonysága.
Az elmúlt hónapokban Európában és a világ más részein is bevetették ezt a védekezési módszert, de a statisztikák egyértelműen arra utalnak, hogy nem sok haszna van a technológiának.
A kudarcnak alapvetően több, egymásra épülő oka van, ráadásul az alkalmazásoknak komoly adatvédelmi kockázatai is fennállnak, mert egyrészt a kormányok visszaélhetnek a felhasználók adataival, ráadásul azokhoz a hekkerek is könnyen hozzáférhetnek.
Siralmas számok
Franciaországban júniusban tették elérhetővé a StopCovid névre hallgató kontaktkutató alkalmazást, amit elég rövid idő alatt le is töltöttek kétmillióan. A kormány hitt benne, hogy ezzel elkerülhetők lesznek az újabb fertőzések és halálesetek, de a lendületük hamar alább is hagyott, amikor kiderült, hogy három hét alatt mindössze 14 embert értesített az applikáció, hogy fertőzöttségnek volt kitéve.
A példa nem egyedi, a 25 milliós lakosú Ausztráliában ugyan hatmillióan leszedték a Covidsafe appot, de a járvány gócpontjának számító Victoria államban például egyetlen egy figyelmeztető értesítést sem sikerült kiküldeni a felhasználóknak.
Japánban most hétfőig 7,7 millióan töltötték le a Contact-Confirming Application nevű szoftvert. Volt benne egy bug, ami miatt sokan nem fértek hozzá, ezt július 13-ra sikerült kijavítani, de az azóta eltelt bő egy héten mindössze 27 pozitív esetet tártak csak fel az alkalmazásnak köszönhetően.
A 60 milliós Olaszországban sem sokkal fényesebb a helyzet, eddig csak 4,2 millióan telepítették az Immuni nevű appot, de a helyi hatóságok szerint azért ilyen alacsony a szám, mert a járványt kontroll alatt sikerült tartani, és majd megnő, ha esetlegesen lesz második hullám.
Magyarországon Androidon május közepe óta elérhető a VírusRadar nevű applikáció, június elejétől pedig az Innovációs és Technológiai Minisztérium tájékoztatása szerint már iOS rendszereket futtató készülékeken is használható. A legutóbbi, bő egy hónappal ezelőtti közlemény szerint androidos eszközökre 30 ezer felhasználható töltötte le az alkalmazást, ami a lakossághoz viszonyítva édeskevésnek számít. Lapunk megkereste a minisztériumot, hogy mik a legfrissebb adatok a VírusRadarral kapcsolatban, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
Visszaélések
Norvégiában áprilisban jött ki a kontaktkövető alkalmazás, ami regisztrálja, ha a felhasználók több mint 15 percet töltenek el közel egymáshoz és értesítést kapnak, ha a másik koronavírussal fertőzött.
Erna Solbert miniszterelnök akkoriban úgy fogalmazott, az applikációval életet menthetnek, feltéve, ha sokan letöltik azt. Ez meg is történt, két hét alatt a 16 évnél idősebb korosztályból 900 ezren kezdték el használni, de június közepén azonnali hatállyal fel kellett függeszteni a működését, mert aggályok merültek fel az adatok kezelését illetően. Mivel Norvégiában egyébként sem volt sok fertőzött a járvány alatt, az adatvédelmi hatóság szerint túl nagy volt a kockázata, hogy megfigyelésre használják a felhasználók adatait, és időlegesen betiltották azt.
A probléma természetesen nem egyedülálló. Az Amnesty International közlése szerint például a katari kormány által kötelezővé tett kontaktkutató alkalmazásban súlyos biztonsági hiányosságokat találtak, Indiában pedig a több mint 77 millió alkalommal letöltött appból kiszivárgott a felhasználók pontos tartózkodási helye.
A szakértők egyetértenek abban, hogy a kormányok által bevezetett szoftverek egyáltalán nem biztonságosak, a hekkereknek pedig könnyű támadási felületet kínálnak. Ekkora mennyiségű felhasználónál pedig ez már nagyon komoly kockázatokat jelent.
Sejthető volt a kudarc
Arra, hogy a rendszer ennyire nem ér semmit nagyjából sehol a világon, van magyarázat. A járvány kirobbanásakor teljesen értelemszerű volt az applikációk fejlesztése, hátha majd lesz egy olyan, ami használható, a kormányok pedig ezzel egy viszonylagos biztonságérzetet próbáltak kelteni az emberekben. De valójában már akkor sejthető volt, hogy nem ezek hoznak majd áttörést a küzdelemben.
Az értesítések száma részben azért alacsony sok országban, mert egyébként sincs sok fertőzött, ráadásul az emberek odafigyelnek a távolságtartásra, így valójában az app nem is tudja érzékelni, hogy valaki egy fertőzött közelében lehetett.
A sikertelenséghez feltehetően az is hozzájárult, hogy a legtöbb kormány túl konzervatív hozzáállást választott, és nem akart pánikot kelteni. Leginkább csak azoknak küldtek értesítéseket, akiknél rendkívül nagy volt a fertőzésnek való kitettség, tehát akik az igazolt beteg mellett ténylegesen több időt, 10-15 percet töltöttek. Ez viszont nem életszerű, mert idegenek közvetlen közelében csak ritkán tölt negyed órát az ember, pláne úgy, hogy tömegrendezvények jelenleg sehol nincsenek a világon.
Az sem segít, hogy az egyes országokban létrehozott applikációk teljesen függetlenek egymástól és nincsenek összehangolva. Ha egy német turistának mondjuk Franciaországból hazatérve pozitív lesz a tesztje Frankfurtban, akkor arról a francia alkalmazás letöltői nem értesülnek akkor sem, ha közeli kontaktusban álltak a beteggel. Tehát mindkét appot le kellene tölteni a turistáknak, de ez nem reális elvárás.
A kontaktkutatás tehát alapvetően nagyon hasznos dolog, de a technológiával nem lehet látványos eredményt elérni a járvány visszaszorításában. Sőt, a biztonsági rések miatt még több kárt is tud okozni, mint hasznot hozni.
Kiemelt kép: Riccardo Milani /Hans Lucas /AFP
