A Live Science megdöbbentő eseteket tárt fel a Facebookon. Egy amerikai gyűjtő 2013-ban a tunéziai Szúsza katakombáiból lopott el egy koponyát, melyet utóbb 550 dollárért kezdett el árusítani egy Facebook-csoportban. A Live Science újságírója érdeklődőnek beállítva magát vette fel a kapcsolatot az eladóval, aki nem reagált, és utóbb törölte is a koponyáról szóló bejegyzését. A lap 10 hónapon át zajló nyomozása során több hasonló csoportban is vizsgálta az emberi maradványokkal való kereskedelmet.
A legtöbb országban szigorúan tilos tárgyakat elhozni a lelőhelyekről, és az emberi maradványokra vonatkozó kereskedelemre is szigorú szabályok vonatkoznak. A folyamatban többnyire csak múzeumok, egyetemek és egyéb tudományos intézmények vehetnek részt.
Az erre szakosodott privát Facebook-csoportokban a koponyák mellett a magzatok, csecsemők és gyermekek maradványai iránt is van kereslet, a tagok ritkán részletezik, hogy milyen céllal akarnak vásárolni. A Live Science által azonosított egyik legdrágább tétel egy gyermek múmiája volt, ezt 11 ezer euróért kínálták. Az eladó azt írta, a hatéves gyermek az 1700-as években halt meg, állítása szerint a maradvány nem fosztogatás révén került hozzá. A hasonló csoportokban tinédzserek csontjait, folyadékban konzervált magzatokat, illetve emberi maradványokból készült tárgyakat, például csontkéseket is találni. A kínálók csak a legritkább esetben tudják igazolni a maradványok eredetét.
Bár a Facebook elvileg tiltja az emberi maradványokkal való kereskedelmet, az irányelvet a gyakorlatban nem mindig érvényesítik. A Live Science az Instagramon is talált csontokat és testrészeket kínáló profilokat, ezek egy részét azonban az utóbbi időkben törölték. Az is kiderült, hogy sokan otthoni dísznek vásárolják meg a maradványokat. A privát csoportokban több olyan kép is van, melyeken a csontok szekrényeken vagy íróasztalokon láthatóak, de olyan felhasználó is akadt, aki koponyákat alakított virágtartóvá.
A szakértők szerint a Facebooknak szigorításokat kellene bevezetnie, hogy orvosolja a problémát. Gretchen Peters, az Alliance to Counter Crime Online nevű szervezet alapítója úgy véli, a közösségi oldalon zajló kereskedelmet a kormányoknak is szabályozniuk kell.
Kiemelt kép: Getty Images
