Ha okostévékről van szó, a dél-koreai LG a piac egyik legmegbízhatóbb szereplője, főleg, ha OLED paneles készülékekről van szó. A gyártó minden évben menetrendszerűen szállítja a különböző árkategóriák újabb és újabb változatait, amiknek már jó ideje figyelemmel kísérem a fejlődését, főleg a C-szériát, hiszen ezek a modellek rendre tartalmazzák a legfontosabb újdonságokat, méghozzá – az LCD-nél még mindig jóval drágább OLED típusokhoz mérten – elfogadható árcédulával.
2018-ban teszteltem a C8-at, tavaly a C9-et, idén pedig azt a CX-et vettem szemügyre, ami a megszokott 55, 65 és 75 hüvelykes méret mellett már 48 colos képátlóval is beszerezhető. Ekkora méretben OLED tévét korábban senki nem gyártott, bár vannak kétségeim az új variáns létjogosultságát illetően, főleg úgy, hogy a mérettel együtt az ár nem feltétlenül csökkent az 55-ös változathoz képest.
LG CX okostévé
Hozzám egy 55 hüvelykes készülék került, ami dizájn terén az „ami bevált, azon kár változtatni” elvét követve hatalmas eltéréseket nem mutat a C9-hez képest. Az OLED panel most sem vastagabb 3 milliméternél, de a hátlap felét a működéshez szükséges alkatrészeket, illetve a hangrendszert tartalmazó doboz fedi le, az ellensúlyként is szolgáló talapzat hátrafelé terebélyesedő kialakítása pedig legalább 25 centis mélységet ad a tévének, így nem mindegy, milyen polcra vagy szekrényre szeretnénk elhelyezni.
A készülék persze falra is szerelhető, de ilyenkor ismét előjön egy olyan probléma, amire évek óta nem figyel a gyártó. A csatlakozók jelentős része (2 USB, 1 HDMI, digitális audio, LAN, antenna stb.) a fal felé néz, ami egyrészt lehetetlenné teszi, hogy a készülék teljesen felsimuljon a kiszemelt felületre, másrészt a portok elérését is rendkívül macerássá teszi. Szerencsére három HDMI és egy USB ezúttal is oldalra került, így ezeknél nem feltétlenül kínlódás cserélgetni a kábeleket.
Ha pedig már szóba kerültek a csatlakozók, számomra érthetetlen, hogy 2020-ban miért nincs USB 3.0 a készüléken (Type-C-ről egyelőre álmodni sem merek). Idén is három 2.0-s változatot kapunk, és a Wi-Fi 6 is kimaradt: be kell érnünk a 802.11 a/b/g/n/ac szabványokkal. Pozitívum ugyanakkor, hogy az összes HDMI 2.1-es, lehetővé téve a 4K megjelenítést 120 Hz-es képfrissítés mellett, viszont továbbra is csak egyetlen ilyen csatlakozó támogatja az eARC/ARC-vel járó extra lehetőségeket.
tudja a 4K-t (3840×2160 pixel), a szerves, egyenként vezérelhető diódákkal dolgozó OLED technológiának hála megkapjuk a tökéletes feketéket, a végtelen kontrasztot, a színek élethűek, a betekintési szögek kiválóak, és a maximális 740 nit fényerőnek hála a HDR kompatibilitásnak (Dolby Vision, HDR10, HLG) is van értelme. A készüléket felszerelték továbbá mindenféle szoftveres képjavító technológiákkal, amik teljes egészében ki is kapcsolhatók, sőt megérkezett a Hollywood által kilobbizott Filmmaker Mode is, aminek hála úgy láthatjuk a kedvenceiket, ahogy az alkotók eredetileg megálmodták őket.
Célkeresztben a gamerek
A tévé tökéletesen megállja a helyét minden körülmények között, de az oroszlánkörmeit nyilván akkor villantja meg, ha 4K-s tartalmakat fogyasztunk vele, mondjuk Netflixről, a netről letöltve (a beépített lejátszó megbirkózik rengeteg videóformátummal), vagy éppen Blu-Ray lejátszón keresztül.
A készülék agyaként funkcionáló, harmadik generációs Alpha 9 processzornak hála viszont akkor sincs gond, ha hagyományos tévéadást, régi DVD-ket vagy sima Full HD felbontású filmeket és sorozatokat fogyasztunk. A mesterséges intelligenciával dolgozó chip nagyszerűen képes felskálázni a lejátszott tartalmakat, így még a 720p minőségű mozgóképek is jól festenek 4K-ra kifeszítve.
Mondjuk ezt már a tavalyi C9 is tudta, ami fontos újítás a CX esetében, hogy az LG egy olyan tévével állt elő, aminél hatványozottan figyelembe vették a videójátékosok igényeit. A készülék fel van vértezve a FreeSync és Nvidia G-Sync technológiákkal, amelyeknek a lényege, hogy a PC/laptop videókártyáját képes összehangolni a kijelzővel, így biztosítva a lehető legjobb minőségű és leggyorsabban frissülő képet.
És ahogy azt már említettem, a tévé tudja a 4K megjelenítést 120 Hz mellett, aminek az aktuális konzolgeneráció esetében még nincs jelentősége, hiszen a PS4 és az Xbox One ezt még nem képes kipréselni magából, viszont a PlayStation 5 és az Xbox Series X már olyan hardverrel érkeznek, amik képesek lesznek erre, így az LG CX remek választás lehet az újgenerációs gépek mellé.
És ez még mindig nem minden, hiszen a tévé ezúttal is támogatja még a Variable Refresh Rate technológiát, ráadásul a képernyőt gaming módba kapcsolva a válaszidő is 4 milliszekundum alá csökkenthető, ami még a legelkötelezettebb online harcosoknak is elég kell, hogy legyen az aktuális Call of Duty, Fortnite vagy PUBG meccsek közepette.
Okos is
A mesterséges intelligencia az LG tévéinél már nemcsak a képminőség javítását teszi lehetővé, de a CX szenzorai képesek felmérni a szoba méreteit és akusztikai adottságait, és az AI ezen adatok alapján végzi el a hangrendszer beállítását. Mindez részünkről csak pár gombnyomást igényel a készülék beüzemelésekor, és az eltérés valóban számottevő, ha bekapcsoljuk a funkciót, ugyanakkor dönthetünk úgy is, hogy nem kérünk a szoftveres varázslatból.
A Dolby Atmos kompatibilis, 40W teljesítményű hangrendszer a megszokott beépített megoldásokhoz képest egész jól muzsikál, kapunk némi térélményt is, de egy valamire való soundbar vagy egy komolyabb hangrendszer szintjét ezek a hangszórók természetesen most sem képesek elérni.
A CX okostévék az LG-től megszokott, mozgásérzékelős Magic Remote távirányítóval érkeznek, e mellé megkapjuk a legújabb WebOS operációs rendszert, ami már támogatja az AirPlay 2-t és a Netflix mellett már az Apple TV+ szolgáltatást is előre telepítve találjuk a készüléken. A szoftver újdonsága továbbá a Sports Alert funkció, aminek hála a rajongók adott sportok (foci, amerikai foci, baseball, kosárlabda és jéghoki) esetében a kedvenceik megadásával beállíthatják, hogy értesítés érkezzen a közelgő meccsekről, de külön még az is aktiválható, hogy a tévé automatikusan jelezze a mérkőzésen elért eredményeket.
Habár a WebOS még mindig az egyik legjobb tévés operációs rendszer a piacon, azért 2020-ban már érződik, hogy a világ lassacskán elszalad az LG mellett. Az ugyan dicséretes, hogy régiós trükközéssel itthon is letölthető a Disney+, de az elérhető applikációk száma kezd szegényesnek tűnni az Apple TV kínálta lehetőségekhez képest, és a cég okosotthonos filozófiája is elég maradi. A gyártó elképzelése az, hogy a tévé szolgálhat központi hubként az életterünkben található okoseszközök számára, és a távirányítót mikrofonként használva kommunikálhatunk velük. Ez főleg akkor működik, ha az LG saját ökoszisztémájából vannak az eszközeink, nem mellesleg szembemegy az aktuális trendekkel.
A legtöbb okosotthon központja egy okoshangszóró, amin a rengeteg gyártót támogató Apple, Google vagy Amazon rendszere fut, és hangalapú utasításokkal (is) ezen keresztül érhetők el a lakás bekötött eszközei – anélkül, hogy egy távirányító után kellene kotorászni.
A két rendszer összekötését a Google Home arra hivatkozva utasítja el, hogy a szolgáltatás itthon nem elérhető. Ez viszont nem a keresőóriás hibája, hiszen az LG tiltja a lehetőséget a magyar nyelv támogatásának hiányában – mintha Magyarországon senki nem lenne képes egyszerű parancsokat kimondani angolul (vagy más támogatott nyelveken).
Azért ez egy jó tévé
Ahogy az a fentiekből kitűnik, az LG-nek azért bőven akad még min javítani és fejleszteni, de csak a tévés képességeket nézve a CX-et nem érheti panasz. Képminőség szempontjából abszolút a csúcsot képviseli a készülék, főleg akkor, ha valaki az érkező konzolok mellé keres új megjelenítőt.
ami nem kevés pénz, viszont ettől függetlenül megfigyelhető az OLED tévék folyamatosan csökkenő ára, hiszen a tavalyi modell a megjelenését követően bőven 600 ezer felett mozgott. És ha már szóba került a C9, akkor érdemes tudni, hogy ez a készülék ugyanezen méretben már 450 ezer környékén beszerezhető, és néhány idei újdonság (pl. G-Sync, FreeSync) ugyan hiányzik belőle, de a 4K/120 Hz-et például tudja, így még mindig remek alternatíva, ha valaki nem akar fél milliónál többet fizetni egy okostévéért.
