A gyorsan fejlődő technológiák közül az arcfelismerés az egyik olyan, amely körül rengeteg az etikai aggodalom. Éppen pár hónapja írtunk róla a dublini Digital Summit kapcsán, hogy a szakemberek szerint egyre sürgetőbb a jogi alapok és szabályok lefektetése, hiszen az arcelemzéses megoldások rengeteg visszaélésre adhatnak lehetőséget.
A hétvégén robbant be a New York Times tényfeltáró cikke a 2016 óta fejlesztés alatt álló Clearview AI startup alkalmazásáról, ami minden korábbinál félelmetesebb jövőt vázol fel. Az eszköz lehetőséget ad arra, hogy egy ismeretlen ember képét feltöltve átfésülje a több mint hárommilliárd fotóból álló adatbázist, majd megmondja az adott személy nevét, akár címét is. A Clearview AI a cikk szerint több millió internetes oldalról fésüli össze a fotókat, köztük a Facebookról, YouTube-ról, Venmóról,
A New York Times forrásai alapján az eszközt több mint 600 hatóság használja aktívan az Egyesült Államokban, köztük az FBI, de az ügyfelek pontos listáját nem tudni. A szoftver algoritmusa annyira fejlett, hogy állítólag a nem túl jó minőségű, furcsa szögből fotózott arcokat is képes felismerni, mondjuk a térfigyelő kamerák által készítetteket. Körülbelül 75 százalékos pontossággal dolgozik, ami azért messze van a tökéletestől, de állítólag több bűnözőt is sikerült azonosítani a segítségével korábbi nyomozások során.
A ClearView AI hátteréről nem tudni túl sokat. A startupot Hoan Ton-That és Richard Schwartz alapította, korai befektetői közt ott van a Kirenaga Partners, illetve Peter Thiel üzletember, a Facebook egykori befektetője, valamint a Palantir Technologies vezetője.
A The Times elemzése szerint az app forráskódjában arra utaló jelek is vannak, hogy a szoftvert kiterjesztettvalóság-szemüvegekkel is kompatibilissá tennék.
Ton-That a Times kérdésére elárulta, hogy csak prototípusként fejlesztették a kiterjesztettvalóság-technológiát, de nincs tervben, hogy szélesebb körben is használhatóvá váljon a jövőben.
Aggodalomra ad okot, hogy az eszközt független, külső fél még nem tesztelte, mielőtt a hatóságok élesben is használatba vették. A Stanford Law School privátszférával foglalkozó professzora, Al Gidari szerint a cikk egyben rávilágít arra, hogy rengeteg cég végezhet hasonló tevékenységet anélkül, hogy arról a nyilvánosság tudna, és egy erős adatvédelmi törvény nélkül a helyzet elharapódzhat.
A ClearView AI-jal kapcsolatban a Times hangsúlyozza, hogy ugyan a hatóságok eddig is használtak arcfelismeréses rendszereket, de az olyan eszközökkel, mint a Clearview AI kinyílnak a határok, minden korábbinál több információhoz kapnak hozzáférést.
A közösségi óriások nem örülnek neki
A tömeges adatgyűjtés a közösségi oldalak szabályzatát is sérti a lap szerint, az említett cégeket fel is keresték. A Facebook jelenleg vizsgálja az ügyet. A cég szóvivője szerint ugyanis a tömeges mértékű adatkinyerés a platform nyilvános adataiból sérti a szabályzatukat, nem véletlen tették elérhetetlenné az elmúlt hónapok során a Graph Search közösségi keresőt. (A Graph Search segítségével lehetővé vált a közösségi oldalon elérhető nyilvános tartalmak, így fotók, posztok közti keresés, amit akár egy specifikus profilra is szűkíteni lehetett. Ugyan szigorúan csak a publikus posztokat lehetett vele előásni, de a kutakodást nagyban megkönnyítette.)
A Venmo szóvivőjének elmondása szerint a képek kinyerése náluk is tiltott. A Twitter egyenesen kijelentette, hogy a platformjáról összegyűjtött képeket tilos arcfelismerésre felhasználni.
(Kiemelt kép: iStock)
