Az internet az információk végtelen tárháza, ami egyben azt is jelenti, hogy a hasznos és jó dolgok mellett sötét és borzalmas dolgokra, sőt mi több, hülyeségekre is rálelhetünk. Ott vannak például az összeesküvés-elméletek, a deepfake videók, az álhírek és a jó régi hoaxok.
Legutóbb az Instagramon kezdett el terjedni egy kamufelhívás arról, hogy megváltoznak a képmegosztó felhasználási feltételei, és a jövőben a bíróságon is felhasználhatják a netezők ellen saját képeiket, amelyek nyilvánossá válnak. Ám aki a felhívás alapján megosztja a posztot, vagy a profil leírásában jelzi, hogy ellenkezik a döntéssel, annak fiókját nem érinti majd a változás.
Bár ez egyértelműen kamu, mégis rengeteg külföldi híresség, politikus és közszereplő hitte el, köztük Pink, Usher, Zoe Saldana, Rob Lowe, Julia Roberts, Adriana Lima és az Egyesült Államok energiaügyi minisztere, Rick Perry. Főleg az energiaügyi miniszter kapcsán kezdtek el terjedni mémek a neten azzal viccelődve, hogy egy olyan ember, aki ennyire kritikus pozíciót tölt be, miként dőlhetett be a bugyutaságnak.
A dezinformációt tanulmányozó Whitney Phillips, a Syracause Egyetem professzora szerint viszont a hoaxok továbbosztása nem feltétlen jelenti azt, hogy a felhasználó buta lenne. Az ilyen típusú hoaxok terjedésének okát abban a folyamatban kell keresni, hogy az emberek miként dolgozzák fel a meggyőződéseiknek és világnézetüknek megfelelő, vagy éppen ellentmondó információkat. Az emberek nem cselekednek mindig logikusan, ha egy új információval szembesülnek, döntéseiket sokszor az is meghatározza, mennyire érinti őket érzékenyen az üzenet.
Ha híresség vagy, akkor különösen érzékeny reagálsz a privát információid leleplezésére, mivel a személyes adataid piaci értéke átlagon felüli.”
– fejtette ki Phillips a Wirednek. Hozzátette, hogy ez természetesen az átlagfelhasználókra is igaz, mindenki félti valamennyire a neten fellelhető adatait.
Az agyunk úgy épül fel, hogy egyszerű válaszokat küldjön nekünk. Így ha egy hoax az ember érzelmeire, vagy ösztöneire hat, könnyen átverheti az embereket, főleg hogy a felhasználók nem szánnak elég időt arra, hogy értelmezzék, amit látnak a közösségi médiában.”
Gordon Pennycook, a University of Regina professzora szerint ezért részben maga a közösségi média is okolható. Mivel ezeket a platformokat úgy tervezik, hogy minél addiktívabbak legyenek és lekössék az ember figyelmét, ennek hozományaként az agy is kicsit „lekapcsol” a szakember fogalmazásában.
Még ha a felhasználóban fel is merül annak gyanúja, adott tartalom nem feltétlen tükrözi a valóságot, vagy hamis, azt felülírhatja a megosztás iránti vágy. A gyakorlatban legtöbbször pedig az emberek úgy érzik, a biztonság kedvéért mégis megosztanak egy posztot, megelőzvén a bajt, legfeljebb az nem igaz.
„Vizsgálataink szerint az emberek számára nem a hitelesség az elsődleges szempont, amikor megosztásról van szó. Ezért van az, hogy a hoaxok meglepően hatásosak” – összegezte Phillips.
(Kiemelt kép: iStock)
