A törvényt az előterjesztők indoklása szerint azért kell elfogadni, mert az Egyesült Államok kiberbiztonsági doktrínája a kibertérben végrehajtandó támadóműveletekkel számol, és mások mellett Oroszországot is fenyegető tényezőként nevezi meg. A jogszabály a tervek szerint túlnyomórészt november 1-jén lép majd hatályba, kivéve a kriptográfiai információvédelemre és a nemzeti domainnév-rendszerre vonatkozó rendelkezéseket, amelyek 2021 januárjától lépnek majd érvénybe – írja az MTI.
A jogszabály olyan infrastruktúra létrehozását kezdeményezi, amely „szavatolja az orosz internetes erőforrások működését abban az esetben, ha lehetetlenné válik az orosz távközlési szolgáltatók kapcsolódása az internethálózat külföldi gyökérszervereihez”. A dokumentum egyebek között rögzíti a forgalomirányítás szabályait, valamint azt, hogy miként kell érvényt szerezni nekik.
Ha az orosz kormány úgy ítéli meg, hogy az internet országon belüli stabilitása veszélyeztetett, akkor a tömegtájékoztatás- és távközlésügyi hatóság (Roszkomnadzor) központi ellenőrzést vezethet be az általános felhasználású hálózatban, és intézkedéseket foganatosíthat majd a fenyegetések elhárítása érdekében. A „rendkívüli” helyzetekben a Roszkomnadzor lesz felelős a szolgáltatások elérhetőségéért és a szolgáltatók tevékenységének összehangolásáért.
A törvénytervezet most elfogadott, főképp az állami intézmények hatáskörét pontosító módosításának értelmében az állami szervek és vállalatok informatikai rendszereinek kódolással biztosítanak majd pótlólagos védelmet. A szolgáltatókat mentesíteni fogják a tiltott tartalmakat közlő oldalakhoz való hozzáférés kötelezettségétől, ha a fenyegetések elhárítását szolgáló eszközöket fognak alkalmazni, a kormány által meghatározott módon. E berendezések üzembiztos működéséért a Roszkomnadzor felel majd.
Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök egyébként március végén azt állította, hogy Oroszország nem fogja követni Kína példáját a világháló rá eső szegmensének szabályozásában. A kormányfő emlékeztetett rá: az internet történelmileg úgy alakult ki, hogy működését jelentős mértékben az Egyesült Államok, nem pedig nemzetközi szerződések határozzák meg.
„Ezért meg kell védelmeznünk az érdekeinket, nem azért, hogy mi valamit lekapcsoljunk, hanem hogy bennünket ne kapcsoljanak le” – mondta Medvegyev.
Roszkomnadzor kedden azt is bejelentette: a Twitternek és a Facebooknak kilenc hónapja van arra, hogy az orosz felhasználók adatait Oroszországban található szerverekre vigye át. Alekszandr Zsarov, a hatóság vezetője az Interfax szerint kifejezte reményét, hogy nem lesz majd szükség a közösségi szolgáltatók blokkolására.
Közölte, hogy a Telegram csevegő letiltása a jelenlegi, az IP-címeken és a DNS-en alapuló blokkolórendszer alkalmazásával nem érte el a várt hatást, és eddig csak az üzenetküldő működésének lelassulását eredményezte. A Telegram oroszországi elérésének megakadályozását tavaly bíróság rendelte el, miután a szolgáltató megtagadta, hogy a Szövetségi Biztonsági Szolgálatnak (FSZB) kiszolgáltassa kódkulcsait.
Az FSZB szerint a terroristák előszeretettel használják a Telegramot. Az üzenetküldő működtetője viszont azt állítja, hogy a szolgálat követeléseit műszaki szempontból lehetetlen teljesíteni.
