Februárban zajlott Barcelonában a Mobil Világkongresszus (MWC), a világ egyik legnagyobb kütyüs rendezvénye, ami teljes egészében az 5G bűvöletében telt. A következő generációs mobilhálózatok itt vannak a nyakunkon, Európában – ezen belül Magyarországon – már 2019-ben megkezdődik a kiépítésük, a techcégek pedig startra készen várják az új technológia elterjedését.
Az MWC-n számos olyan okostelefont mutattak be, ami képes lesz csatlakozni az 5G-s hálózatokra, hozzáférve a minden korábbinál gyorsabb letöltést (HD minőségű filmek másodpercek alatt) biztosító nagyobb sávszélességhez, ugyanakkor ez még csak a jéghegy csúcsa. Ahogy egy korábbi cikkünkben már említettük, a következő generációs mobilhálózatoknak ennél sokkal nagyobb a jelentősége, hiszen
A 4G-nél magasabb frekvenciatartományt használó 5G megjelenésével jelentősen megnő a sávszélesség, nő a lefedettség, csökken a kapcsolódó eszközök energiafogyasztása, minimálisra csökken a késleltetés, és több millió (akár milliárd) eszköz lesz képes zavartalanul kommunikálni egymással.
Ennek hála a hétköznapok részévé válnak az önvezető autók, egyre inkább elterjednek az okosotthonos berendezések, új irányba modernizálódhatnak a gyárak. Az 5G ugyanakkor hatalmas előrelépést hoz a robotikában, az egészségügyben, a mezőgazdaságban, az iparban, a polgári és katonai technológiák terén, a szórakoztatóiparról, és a különböző közvetítésekről nem is beszélve.
FORMA–1, AHOGY MÉG SOSEM LÁTHATTAD
Habár az 5G kapcsán manapság főleg a Huawei ugrik be az embernek, köszönhetően az Egyesült Államok harcának a kínai cég ellen, nem csak ez a vállalat ugrott fejest a következő generációs mobilhálózatokon alapuló fejlesztésekbe, hanem olyan cégek is, mint a Nokia (nem összekeverendő a hasonló néven futó okostelefonokat gyártó HMD Globallal) vagy éppen az Ericsson.
Utóbbi cég standját lehetőségünk adódott meglátogatni az MWC-n, és több olyan demót is láthattunk, amely azt prezentálta, hogy az 5G megjelenése miképp fogja átalakítani az olyan régóta bevált megoldásokat, mint például a sportesemények vagy éppen a koncertek közvetítése.
Ahogy azt már említettük, a jóval magasabb frekvenciasávoknak köszönhetően az 5G a jelenleg csúcsnak számító 4G-nél jobb (minimum 1, maximum 10 Gb/s) sávszélességet biztosít akár 10 milliszekundumos késleltetés mellett, így a használatával kiváltható a műholdakon keresztüli közvetítés, és kiváló (Full HD, vagy akár 4K) minőségben juttatható el a korábbinál sokkal több adat a fogadó készülékekre:
A televízióban és online jelenleg egy szerkesztett közvetítést láthatunk, ahol a rendező dönti el, hogy mi kerül a képernyőkre a helyszínen felállított kamerákon keresztül, ugyanakkor a jövőben simán lehetővé válhat, hogy a néző pontosan azt és akkor nézze, amire éppen kíváncsi.
Az Ericsson standján erre láthattunk egyedi megoldásokat: a mérnökök például egy játék versenypálya segítségével szemléltették, hogy az 5G miképp forradalmasíthatja az olyan közvetítéseket, mint a Formula–1. A helyszínen a kis járművek maguktól köröztek a kacskaringós pályán, és a villámgyors és minimális késleltetéssel dolgozó mobilhálózatnak hála a kihelyezett képernyőkön követhettük nyomon a virtuális térben száguldó digitális másukat és a rájuk szerelt kamera által biztosított élő képet.
Ez persze olyan, mintha egy videojátékot néznénk, és ennél sokkal érdekesebb volt a virtuális valóságot biztosító szemüvegek felvétele, amin keresztül a szemünk elé tárult egy madártávlatból szemlélhető térkép, amin szintén valós időben láthattuk, hogy az egyes járművek éppen merre száguldanak a pályán.
Egy ilyen, bármikor előhívható térkép máris remek kiegészítő lehetne a hagyományos közvetítés mellé, ugyanakkor ez még csak a kezdet, ugyanis az 5G használatával ennél jóval izgalmasabb élmény biztosítható az F1-rajongók számára. Az új technológia például simán lehetővé teszi, hogy átkapcsoljunk bármelyik versenyautó kamerájára, hogy aztán 360 fokban élvezhessük a száguldást: vagy egy tabletet forgatva (ahogy az a lenti videón is látható), vagy egy virtuálisvalóság-szemüveget a fejünkre helyezve.
A 360 fokos nézelődés tévék segítségével ugyan nehézkesen megoldható, de abban biztosak vagyunk, hogy rengetegen lennének hajlandóak fizetni azért, hogy egy dedikált okoseszközös applikáción keresztül eddig sosem látott módon, a korábbinál jóval szabadabban követhessék nyomon a futamokat.
És ez nemcsak a Forma 1-re vonatkozik, de az 5G-ben rejlő lehetőségek egészen új távlatokat nyithatnak más sportközvetítések és koncertek esetén is. Képzeljük csak el, hogy egy erre alkalmas eszköz segítségével a kosárlabdapályák palánkjai alatt, vagy a színpadon találhatjuk magunkat, ahol aztán valós időben, a fejmozgásunkat lekövető technológiával merülhetünk el a „körülöttünk” zajló eseményekben – ahogy azt már rengeteg sci-fi megálmodta, csak ez most már a küszöbön álló valóság.
NEM CSAK A KÖZVETÍTÉS FORRADALMA
A fentieket látva persze sokaknak lehet az az első gondolata, hogy nincs az a közvetítés, amiért hajlandó lenne egy bumfordi, sokszor kényelmetlen eszközt a fejére venni, hogy aztán a virtuális valóságban követhesse nyomon az eseményeket. A jó hír az, hogy az 5G-nek hála erre jó eséllyel nem is lesz szükség.
A minden korábbinál nagyobb sávszélesség és a minimális késleltetés ugyanis lehetővé teszi, hogy a megfelelő megjelenítéshez szükséges számításokat már ne a megjelenítésre használt eszköz végezze el, hanem egy távoli szerver. Ennek hála csökken az energiaigény (kisebb aksi) és a szükséges alkatrészek száma (kevesebb, kisebb hely), ami azt eredményezi, hogy végre megjelennek a valóban kicsi és könnyű megjelenítők (szemüvegek, leheletvékony, akár átlátszó tabletek), amik kényelmessé varázsolják a most még sokszor felesleges kábeleket és súlyos kiegészítőket igénylő virtuális élmény megjelenítését.
2019 tavaszán mindez persze még csak koncepció, ugyanakkor 2020-ra a világ számos országában ott lesz az 5G, ami elképesztő ütemben fogja felgyorsítani a tervek megvalósítását. A következő generációs mobilhálózatok elterjedése ráadásul nemcsak a fentebb tárgyalt közvetítéseket fogja forradalmasítani, de mindent, olyan változásokat hozva az életünk minden területén, amihez fogható a mindenki számára elérhető internet és az okostelefonok megjelenés volt 20 és 12 évvel ezelőtt.
Kiemelt kép: Florent Gooden / DPPI/ AFP
