A Las Vegasban zajló CES (Consumer Electronics Show) kütyüexpón idén 4500-nál is több cég vesz részt, köztük magyar vállalatok, illetve bizonyos standokon olyan fejlesztésekkel találkozhatnak a rendezvény résztvevői, amik hazai szakemberek munkáját dicsérik.
Ilyen a Nokia által készített, de az Intel standján demózott digitális Rubik-kocka is, ami fizikai valójában teljesen fekete, a színes, de virtuális mása pedig egy kiterjesztett valóság szemüveg lencséin keresztül, vagy ahogy a kiállításon láttuk, egy tévén válik láthatóvá. A budapesti Nokia Bell Labs és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem által közösen fejlesztett digitális eszköz egyik különleges trükkje ráadásul az, hogy segítséget nyújt a játék kirakásában.
DIGITÁLIS RUBIK-KOCKA
A Magyarországon fejlesztett digitális Rubik-kocka 3D nyomtatással készült és számos szenzort tartalmaz – utóbbi tulajdonságnak köszönhető, hogy a kapcsolódó alkalmazás képes érzékelni a kockán végzett valós kézmozdulatokat, a játék különböző forgatását-tekerését, és ennek megfelelően jeleníti meg a fekete verzió színes változatát a kiterjesztett valóságban vagy a tévé képernyőjén.
A kockában alkalmazott intelligens megoldásoknak és a valós idejű szenzorkommunikációnak köszönhetően a játékkal végzett mozdulatok mindössze 20 milliszekundumos késéssel jelennek meg a kijelzőkön, ami azért fontos, mert amennyiben a kocka tekerése és a virtuális mozdulat között túl sok idő telne el, az nemcsak illúzióromboló lenne, de akár rosszulléthez is vezethetne.
A kiterjesztett valóság alkalmazások ugyanis nagy számítási kapacitást igénylő, háromdimenziós képeket jelenítenek meg valós időben egy másik eszközön, esetünkben egy AR-szemüvegen vagy egy tévén. Ahhoz viszont, hogy élvezhessük a játékot, egy olyan rendszerre van szükség, ami a mobilhálózaton keresztül képes késleltetés nélkül eljuttatni az adatokat a felhasználó eszközére.
A Nokia Bell Labs és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszékének közös fejlesztése pont az mutatja meg, hogy a – hamarosan világszerte bevezetésre kerülő – 5G hálózatok képesek az ilyen jellegű igények kiszolgálására.
PONTOSAN MIRE KELL AZ 5G?
Amit érdemes tudni az 5G-vel kapcsolatban, hogy nem csak az eddiginél nagyobb letöltési sebességet biztosít. Nyilván ez is előny, de a technológia ennél jóval nagyobb jelentőséggel bír, nem véletlen, hogy sokan az internet és a mobilnet megjelenésével egyenértékű technológiai előrelépésnek tekintik.
Ez a rendszer elsősorban nem az embereknek készül, hanem az IoT (Internet of Things) eszközöknek, a hálózatba kötött gépeknek: ezen keresztül fognak kommunikálni a szerverek, a jövő önvezető autói, az okos otthonok mindenféle berendezései és az okos városok olyan villámgyors adatforgalmat igénylő megoldásai, mint a közlekedés-irányítás, a biztonsági kamerák és még sorolhatnánk.
A technológia legnagyobb előnye tehát nem a mostaninál jóval nagyobb adatsebesség, hanem – ahogy azt a virtuális Rubik-kocka is megmutatta – az egészen minimális, akár 10 milliszekundumra lecsökkenthető késleltetés (latency). Ez a kocka esetében zavartalan virtuális játékélményt biztosít, a jövőre nézve viszont azt jelenti, hogy a gépeink villámgyorsan tudnak kommunikálni egymással: az önvezető autó érzékeli, hogy pirosra váltott a lámpa, vagy ami még fontosabb, szinte valós időben tudja követni más járművek mozgását és helyzetét, ami segíthet abban, hogy elkerüljön egy balesetet.
A késleltetés melletti másik nagyon fontos tényező, hogy az 5G nemcsak villámgyors kommunikációt tesz lehetővé a hálózatra kötött gépek között, de képes egyszerre akár több millió IoT eszköz zavartalan működését biztosítani. A jelenlegi 3G és 4G hálózatokat nem erre tervezték, ott a fő szempont az emberek kiszolgálása volt, az 5G viszont már egy teljesen más fokozat, hiszen a felhasználók igényei mellett már a gépek „szükségleteit” is kielégíti, az elterjedése pedig legalább akkora változást fog hozni az életünkbe, mint az internet megjelenése.
