A New York Times birtokába jutott dokumentumok alapján a Facebook a korábban bevallottnál szélesebb körű hozzáférést biztosított üzleti partnereinek a felhasználói adatokhoz, köztük olyan cégeknek, mint az Apple, az Amazon, a Microsoft, a Spotify, vagy a Netflix. Egyes esetekben azután is hozzáférésük volt a cégeknek az információkhoz, miután 2012-ben a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) megtiltotta a közösségi óriásnak, hogy a felhasználók beleegyezése nélkül szolgáltasson róluk adatokat.
A lap belsős levelezések és a több mint 60 személyes interjú alapján derítette ki, hogy a közösségi óriás több mint 150 céggel kötött kölcsönösen előnyös megállapodást, javarészt techcégekkel, online kereskedőkkel és szórakoztatóipari oldalakkal, de vannak köztük autógyártók és médiaszervezetek is.
A megállapodások közül 2017-ben még mind aktív volt, néhány pedig idén is érvényes. Jelentős részük a Facebook korai korszakára, még 2010-re nyúlik vissza. A különösen kellemetlen ebben az, hogy
A főbb megállapítások:
- A Facebook hozzáférést adott az Apple-nek a felhasználók névjegyzékéhez és naptárjához, akkor is, ha ők arra nem adtak engedélyt, ez a mai napig érvényes. Az Apple a Timesnak azt mondta, hogy nem tudtak a speciális jogosultságukról, és azzal nem is éltek vissza.
- Az Amazon neveket és kontaktokat kapott, amit nem tagadnak. Ezzel kapcsolatban csak annyit mondtak, hogy a „megfelelő” módon használták fel az adatokat.
- A Microsoft Bing keresője a felhasználói barátlistájának információihoz, így nevekhez és más profiladatokhoz fért hozzá. A redmondi cég elmondása szerint azóta törölték az adatokat.
- A Yahoo láthatta a felhasználók barátainak hírfolyamát.
- És talán a legdurvább: a Spotify, a Netflix és a Royal Bank of Canada elolvashatta a felhasználók privát Facebook-üzeneteit.
Mindenki jól járhatott vele
A megállapodások esetében nem arról volt szó, hogy pénzért eladta volna az adatainkat a Facebook, hanem hogy szélesebb hozzáférést adott, ami mindkét fél számára előnyös volt.
Mindez a Facebooknak azért jó, mert több felhasználóra és hirdetési bevételre tudott szert tenni, a partnerek pedig a saját szolgáltatásukat tehették vonzóbbá közösségi, facebookos funkciókkal. Az eset nem is adatvédelmi oldalról ijesztő, hanem inkább maga a tény, hogyan játszanak össze egymással a nagy „adatpartnerek”.
A Times kategorizálása szerint alapvetően háromféle típusú megállapodást kötött a Facebook: az első kategória az olyan szolgáltatásokhoz fűződik, amik elősegítették, hogy a Facebookot más eszközökre és platformokra integrálhassák, például egyedi appot fejleszthessenek a BlackBerry-telefonokra.
Egy másik esetben a partnerek olyan módon használhatták fel az adatokat, hogy azzal személyre szabottabb élményt kínálhassanak a saját szolgáltatásaikban. A Bing és a Yelp például olyan oldalakat ajánlott a keresőben, amiket a netező közösségi oldalon található barátai is meglátogattak. A Yahoo valósidejű feedet láthatott a barátok posztjairól. Ezt a gyakorlatot sok kritika érte, és A Facebook 2014-ben véget vetett neki, de a Times szerint a Bing még 2017-ben is használta ezeket az adatokat.
Az utolsó kategória a Spotify-jal, a Netflix-szel és a Royal Bank of Canadával kötött megállapodás, aminek értelmében olvasási és írási hozzáférést kaptak a felhasználók Facebook-üzeneteihez, csoportos csevegéseknél pedig azt is láthatták, kik a többi résztvevő. Ez még egy 2010-se széles hozzáférést biztosító fejlesztői készlethez nyúlik vissza, mikor a Facebook egy csevegőplatformot szeretett volna fejleszteni és még nem létezett a Messenger. A Netflix szerint ezzel a lehetőséggel sosem éltek, és nem is kérték a Facebooktól. Hasonlóképp nyilatkozott a Spotify is.
A Times arról is ír, hogy a dokumentumok alapján már egyértelmű, hogy a Facebook a partnerektől cserébe is kapott adatokat, amiket a megosztó Kit ismerhetek? funkcióhoz használtak fel, például kontaktlistákat az Amazontól, a Yahoo-tól és a Huawei-től.
A Facebook szerint ez valójában mindenkinek jó volt
A Facebook blogposztban reagált a Times cikkére, amiben elismerték, hogy az elmúlt időszak után sokat kell bizonyítaniuk, hogy visszanyerjék felhasználóik bizalmát. Hozzátették, az adatok megosztásának előnyei is vannak, például a személyre szabottabb szolgáltatások. A felhasználók különféle szolgáltatásokon belül csatlakozhattak össze barátaikkal.
A többire számítani lehetett: a közlemény szerint nem osztották meg a felhasználók adatait a tudtuk nélkül, és nem sértették meg a kereskedelmi bizottsággal kötött megállapodást sem. A korábbi egyezségeket felbontották, már csak az Amazon, az Apple, és a Tobi számára szolgáltatnak adatokat, illetve böngészős értesítésekhez azoknak, akik az Alibaba, a Mozilla és az Opera szoftvereket használják.
„A Facebook partnerei nem vették semmibe az emberek adatvédelmi beállításait. Az elmúlt évek során számos partnerséget kötöttünk, így a felhasználók olyan eszközökön és platformokon is használhatják az oldalt, amit mi magunk nem támogatunk. Így a különféle játék-, zenei streaming- és más külsős szolgáltatások, amik a Facebooktól független élményt biztosítanak, már specifikus Facebook-funkciókat is kínálnak, de az információkat nem használhatják fel egyedi céljaikra.” – olvasható a posztban.
Az idei év után eléggé enyhe kifejezés az a Facebooktól, hogy sokat kell bizonyítaniuk a felhasználóknak, mivel 2018 gyakorlatilag az adatbotrányokról szólt. A sort nyitotta a Cambridge Analytica-ügy, aztán sorra derültek ki olyan hibák, melyek során külsős felek jogtalanul férhettek hozzá felhasználói adatokhoz, múlt héten például azt közölték Zuckerbergék, hogy hétmillió ember soha meg nem osztott képeihez férhettek hozzá külsős fejlesztők a Photo API fejlesztői készlet bugja miatt.
