A brit parlament sokatmondó dokumentumokat hozott nyilvánosságra egy Facebookhoz kapcsolódó vizsgálat kapcsán, amiket a közösségi óriás lehetőség szerint szeretett volna titokban tartani, nem véletlenül. A belsős levelezésekből eddig nem ismert szemszögből látni bele a cég működésébe és az adatkezeléshez való hozzáállásához, abból a 2012-2015 közötti időszakból, amikor a Facebook elkezdett robbanásszerűen növekedni, és még nem jutottak dűlőre pontosan azzal kapcsolatban, hogyan kezeljék a felhasználói adatokat, miként csináljanak abból pénzt.
A levelezések alapján a Facebook a felhasználókról gyűjtött adatokkal egyes partnereinek előnyt adott, míg riválisai dolgát nehezítette. Az Airbnbnek és a Netflixnek például kiemelt hozzáférést biztosítottak. A cég vezetői az adatokra úgy tekintettek, mint legértékesebb forrásukra, amivel sokszor stratégiai előnyre próbáltak szert tenni, akár alkudozások tárgyaként is bevetették azokat.
Mark Zuckerberg alapító és Sheryl Sandberg ügyvezető igazgató közti beszélgetések egyértelműen kimondják, hogy a közösségi oldal célja az volt, hogy ne csak ők, de a külsős fejlesztők appjai is minél több ideig tartsák oldalukon a felhasználókat, és azok a cégek, akik ebben partnereik voltak, előnyben részesültek.
Amikor a rivális Twitter például 2013-ban elindította a Vine nevű videós szolgáltatást, a Facebook korlátozni kezdte a platformjához való hozzáférést, aminek eredeti célja az volt, hogy a Vine-felhasználók könnyebben megtalálják egymást a közösségi oldalon.
A Facebook fejlesztési igazgatója, Konstantinos Papamiltiadis a The Guardiannek elmondta, hogy az eljárás során felhasznált dokumentumok egy nagyobb történet részei, és önmagukban értelmezve kontextus nélkül félrevezetők.
