Tech játékteszt

Kiheréltek egy legendát

Lugosi Péter
Lugosi Péter

újságíró. 2018. 12. 05. 19:01

A Bethesda az elmúlt években a minőségi, nagy sikert arató játékai okán vált híressé, így nem csoda, hogy a rajongók izgalommal várták a Fallout-széria következő részét, a Fallout 76-ot. A fejlesztők azonban nemhogy nem emelték magasabbra a lécet az előző epizódhoz képest, de egy kifejezetten gyalázatos játékkal álltak elő. A Fallout 76 valószínűleg a kiadó eddigi leggyengébb alkotása.
Korábban a témában:

Mikor megtudtam, hogy a Fallout új része − az eddigiektől eltérően − egy online játék lesz, kissé meglepődtem: a Bethesda korábban már próbálkozott azzal, hogy egyik bejáratott sorozatához, az The Elder Scrollshoz készítsen egy multiplayer programot, az The Elder Scrolls: Online azonban meglehetősen nagy bukás lett, sem a kritikusok, sem a rajongók tetszését nem nyerte el a játék.

A probléma az, hogy a poszt-apokaliptikus Amerikába kalauzoló Fallout-széria, illetve a fiktív földrészen, Tamrielen játszódó The Elder Scrolls-sorozat egyik fő erőssége éppen az, hogy a játékos egymaga alakíthatja a hatalmas, nyílt világot, és óriási befolyással van a történésekre. Egy multiplayer program esetében viszont osztozkodni kell a többi felhasználóval is, ez pedig némiképp elvesz az élményből.

Bárcsak írhatnám azt, hogy a Fallout 76-nél is ez a legfőbb gond, de ez nincs így. A játék ugyanis nemcsak a sorozathoz és a Bethesdához méltatlan alkotás, de önmagában is kifejezetten gyenge program lett.

TÉNYLEG EGY HALOTT VILÁG

Tesztemet igazából nagyon rövidre zárhatnám, kiemelve egy-két pozitívumot, majd a többit annyival letudva, hogy a játék amúgy minden további elemében lehangoló. De mégis, a teljesség igénye nélkül néhány példán keresztül kénytelen leszek igazolni, hogy a Fallout 76 valóban rossz játék.

Kezdjük a küldetésekkel − már ha beszélhetünk-e egyáltalán klasszikus értelemben vett, valamiféle sztorit követő feladatokról. Aki játszott már valaha Fallouttal, az tudja, hogy a történetek, akár fő-, akár mellékszálakról van szó, mindig is a széria legnagyobb pozitívumai közé tartoztak. A küldetések sztorijai rendszerint fordulatosak, izgalmasak, logikusak, és képesek annyira felkelteni az érdeklődést, hogy az ember akár a különböző jutalmaktól függetlenül is folytassa útját, felderítve egy-egy új újabb fejezetet. Nos, a Fallout 76 esetében más a helyzet.

Az például nem tesz jót a történetnek, hogy nincsenek NPC-k.

Nem, nem elírás, a sztori során valóban nem találkozunk klasszikus értelemben vett nem emberek által irányított karakterekkel. A feladatokat ehelyett termináloktól, papírdaraboktól és holo-szalagoktól kapjuk, küldetéseik pedig rendszerint egysíkúak, unalmasak és sok esetben érthetetlenek is.

Az NPC-k hiánya számomra felfoghatatlan. A Fallout mindig híres volt a karakterekkel történő interakciókról, a morális döntésekről, a szereplők fejlődéséről, a sokszor filmszerűen fordulatos történésekről. Most erről szó sincs, helyette egy egyhangú, követhetetlen és lehangoló világot kapunk: képzeljünk el egy történetet szereplők nélkül. Bár időnként szembejön egy-egy izgalmas misszió, a többnyire monoton feladatok teljesen elveszik az ember kedvét, néhány óra után megunható a darálás.

Kép: Bethesda Game Studios

ALIG VAN INTERAKCIÓ

Gondolhatnánk, hogy az NPC-k hiányát majd pótolja a többi játékossal való érintkezés, de a program itt is elbukott. Egy-egy szerveren egyelőre maximum 24 karakternek van hely, ezért eleve ritkán fut össze az ember bárkivel is, ha pedig mégis, sokszor lehetetlen rávenni az illetőt komolyabb interakcióra. Ennek oka talán az, hogy a Fallout-rajongók körében még nincs igazán kultúrája a multinak.

Így legfeljebb egy-egy kósza PvP-t lehet kiprovokálni.

Igen, a kiprovokálni a legmegfelelőbb szó, ugyanis a felhasználó beállíthatja, hogy egészen addig ne szenvedjen jelentős sérülést egy másik játékostól, amíg nem viszonozta a tüzet. Magyarán nyugodtan lövöldözhetünk másokra, igazi tűzpárbaj csak akkor fog kialakulni, ha erre a másik fél is vevő.

Kép: Bethesda Game Studios

Ez persze nem jelenti azt, hogy ne lehetne keresztbe tenni a többieknek. Egészen véletlenül rájöttem, hogy ha az ember kellően magasra építi a bázisát, ahová valamilyen ürüggyel, mondjuk kereskedés céljával sikerül felcsábítania egy másik karaktert, majd az idegen játékos alól kitöröl egy elemet, a szerencsétlen azonnal a mélybe zúg, és igencsak jelentős sérülést szenved el.

Ennyi, így lehet hatékonyan aprítani a többieket.

LEBEGŐ RÉMALAK INTE FELÉM

Ha már építkezés: ez sem nevezhető a Fallout 76 erősségének. A bázisépítést már az előző részben, a Fallout 4-ben sem élveztem, és sikerült még a korábbinál is pocsékabb rendszert kialakítani: nehéz hozzájutni a nyersanyagokhoz, ráadásul kevés igazán alkalmas hely van a támaszpontok kialakítására.

Bár Todd Howard, a Bethesda igazgatója korábban arról beszélt, hogy a Fallout 76 egyedül és kooperációban játszva egyaránt élvezetes lesz, valójában csak akkor nem untam halálra magam, mikor egyik havert épp sikerült rávennem, hogy együtt barangoljunk a Nyugat-Virginiáról mintázott Appalachiában. El tudom képzelni, hogy egy nagyobb baráti társaság együtt jól szórakozhat a Fallout 76-al, a tapasztalat viszont azt mondatja velem, hogy elég nehéz rendszeresen megszervezni az efféle játékot − ki ekkor, ki akkor nem fog ráérni. Másképp pedig nem nagyon tudja lekötni az embert a program.

Kép: Bethesda Game Studios

Maga a multiplayer környezet tehát finoman fogalmazva sem lett az igazi, de még azokat az elemeket is sikerült elszúrnia a fejlesztőknek, amik nem online-függők. Azt már megszokhattuk, hogy a Bethesda játékai bővelkednek a glitch-ekben és bosszantó hibákban, és ez most sincs másként. Sőt, valójában még a korábbi játékaikban tapasztalt bugmennyiséget is sikerült felülmúlniuk.

Bár olyan hibákkal nem találkoztam, amelyek ellehetetlenítenék egy-egy küldetés teljesítését − igaz, sokak szerint ilyenekből sincs hiány −, azért így is bőven akadtak igen kellemetlen pillanatok.

Az hagyján, hogy az ellenfelek időnként nem sétálva, hanem a talaj felett lebegve közelítik meg az embert, de ennél is rosszabb, amikor a semmiből, tömegesen tűnnek fel a játékos körül.

Az efféle kellemetlen szituációban a váratlan szerverfagyás, illetve a buta mesterséges intelligencia jelenthet segítséget. Természetesen egyiket sem nevezném pozitívumnak, hiszen kifejezetten lehangoló az egyébként menő, sárkányszerű scorchbeast teremtmények együgyű viselkedése.

A ZENE, AZ PÉLDÁUL JÓ

Persze azért akadnak pozitívumok is, ezt kár lenne tagadni. A karaktermodellek, az animációk és bizonyos objektumok ugyan továbbra is Bethesdához illően bájosan röhejesek, a tájak ugyanakkor − főleg távolról szemlélve − kifejezetten látványosak. A térkép szintén jól kidolgozott, barangolás közben mindig akad újabb és újabb zug, amit érdemes felfedezni.

Kár, hogy maga a világ meglehetősen élettelen.

Ettől ugyan realisztikusabb lesz a nukleáris háború utáni környezet, abban viszont nagyjából biztos vagyok, hogy az egyszeri Fallout-rajongó viszont valószínűleg nem efféle senkiföldje után áhítozik.

Kép: Bethesda Game Studios

Jópofa elemek viszont azok a küldetések során elérhető minijátékok, mint amilyen az Into the Fire misszió során megoldandó Fire Breathers Test Exam. Ez egy olyan vizsga, amit egy terminálon kell kitöltenünk, és azon kevés részlet közé tartozik, aminek a kidolgozásához azért kellett némi fejlesztői kreativitás – kár, hogy a program többi részére ez egyáltalán nem jellemző.

A pozitívumok nem túl hosszú listáját végül a zenével zárnám, ami a korábbi Fallout-részekhez hasonlóan remekül passzol az ötvenes/hatvanas évek hangulatát idéző poszt-apokaliptikus környezethez.

ELKÉSZÜLT, DE MINEK?

Sokat gondolkoztam azon, hogy a Fallout 76-tal kapcsolatos csalódásom magának a programnak, vagy inkább az ennél többre hivatott Bethesdának szól-e. Végül arra jutottam, hogy egy olyan játék, amely már néhány óra után szenvedést okoz, önmagában sem tekinthető jó alkotásnak, sőt még csak közepesnek sem. A koncepcióból ennél jóval többet ki lehetett volna hozni, és a magam részéről bízok benne, hogy a később érkező javítások eredményeként élvezhetőbbé válik a program.

A Fallout 76 viszont a jelenlegi formájában egy kifejezetten gyenge és csalódást keltő játék: a pozitívumok messze eltörpülnek a negatívumok súlyossága és sokasága mellett, így végértékelés gyanánt csak öt üveg Nuka Colát tudok adni rá a maximálisan kiosztható tízből.

Kép: Bethesda Game Studios

A Fallout 76 2018. november 14-én jelent meg PC-re, PlayStation 4-re és Xbox One-ra. Tesztünkhöz az Xbox One-os verziót használtuk.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.