A Nyugat-Ausztrál Egyetem kutatói érdekes módszerrel szkennelik az eget: a ClaRAN szoftverrel ugyanúgy találják meg az új galaxisokat, amellyel például a Facebook végez arcfelismerést a fotókon. A Microsoft és a közösségi oldal objektumfelismerő algoritmusából kinőtt program képes azt a 10 százaléknyi galaxist is felfedezni, amelyet a hagyományos csillagászati módszerekkel nem vesznek észre a kutatók.
A titok a galaxisok közepén található szupermasszív fekete lyukakban rejlik. Ezek a lyukak úgynevezett relativisztikus jetet, vagyis relativisztikus aranysugarat lövellnek ki magukból, ez gyakorlatilag egy nagyon erőteljes plazmakilövellés, amely messzire is elnyúlhat a fekete lyuk közepétől. Ezeket a jeteket képesek érzékelni a rádióteleszkópok, de nehezen határozzák meg a forrásukat, ha nagyon messzire nyúlnak tőle. A ClaRAN ezen segíthet:
A hagyományos csillagászati módszerek a fotókon található galaxisok 90 százalékát felismerik, a maradék 10 százalékon pedig általában lelkes civil csillagászok szoktak dolgozni. A ClaRAN az ő munkájukat is nagyon megkönnyítheti: ha leredukálja az ismeretlen galaxisok arányát, tegyük fel, egy százaléknyira, akkor a civil segítőknek is csak arra az egy százalékra kell fókuszálniuk, és könnyebben találhatnak meg új típusú galaxisokat.
Az Ausztrál Négyzetkilométeres Útkereső hálózat (Australian Square Kilometre Array Pathfinder, ASKAP) egy rádióteleszkóp-mező, amely a tervek szerint nagyjából 70 millió galaxist fog megvizsgálni működése során, ekkora számnál már számít az a 10 százalékos hibahatár.
Dr. Chen Wu, a ClaRAN egyik fejlesztője szerint a rendszer az asztronómia jövőjét mutatja, szerinte az új generációs programozóknak csak annyit kell majd tenniük, hogy a legjobb adatszetteket hozzák létre, amelyeket aztán betáplálnak egy neurális hálózatba, a gép pedig elvégzi a munkát. “Nincs értelme negyvenéves módszereket használnunk vadi új adatokon, hiszen sokkal tovább próbálunk nézni a világegyetembe, mint eddig bármikor” – írta a sajtóközleményben.
