Németországban közel 600 mobiltelefont lopnak el naponta, az Egyesült Államokban évi 1,4 millió készülék jut hasonló sorsra, és sokaknak lehet rossz tapasztalata a hazai viszonylatokat illetően is.
Az eltulajdonított készülékeket ugyan lehet jelenteni a szolgáltatónknak, és a minden telefonban megtalálható tizenöt jegyű IMEI-szám alapján letiltható a készülék, de ez a megoldás csak akkor ér valamit, ha valaki olyan SIM-kártyával használná a lopott mobilt, ami szintén ahhoz a szolgáltatóhoz köthető, amivel a készülék korábbi tulajdonosa is szerződött.
Egész más lenne viszont a helyzet, ha minden nagyobb szolgáltató tisztában lenne azzal, hogy mely IMEI-számok tartoznak lopott telefonokhoz, hiszen ebben az esetben – akár világszinten – elérhető lenne, hogy a meglovasított készülékek használhatatlanná váljanak.
Gondoljunk bele, mi értelme telefont lopni, ha minden szolgáltatónál letiltják a készüléket, és csak komoly energiabefektetéssel megoldható, hogy később újra használható legyen?”
– teszi fel a nyilvánvaló kérdést Gil Perez, az SAP-féle Digitális Ügyfél Kezdeményezés (Digital Customer Initiatives) vezetője, aki szerint mindez nem utópia, hiszen van létező és működő megoldás a lopások visszaszorítására – már csak használni kellene.
Perezzel a Barcelonában megrendezett, három napos TechED konferencia keretében adódott lehetőségünk beszélgetni, és az SAP-nek dolgozó szakember állítása szerint a napjainkban egyre népszerűbbé váló blockchain technológiával simán megoldható lenne, hogy a világ legnagyobb telekommunikációs vállalatai sikerrel lépjenek fel a telefonlopásokkal szemben.
De mi az a blockchain?
A blockchain (avagy blokklánc) korábban főleg a különböző kriptovaluták (Bitcoin és társai) kapcsán került előtérbe, ez a digitális pénzek alapja, hiszen a gazdasági tranzakciók megvesztegethetetlen digitális főkönyveként funkcionál. Lényegében egy olyan hálózatban megosztott és folyamatosan egyeztetett, egymás után csatolt blokkok adatbázisáról van szó, ami a kezdetektől tartalmazza az összes tranzakciót, és csak akkor módosítható, ha a hálózatban lévő felhasználók ebbe mind beleegyeznek.
Egy blokklánc működése közös megegyezésen alapul – magyarázta Perez – lényegében digitális értékek önellenőrző ökoszisztémája, ahol a hálózat összeegyeztet minden egyes tranzakciót. Átlátható, mert az adatok mindenhol megegyeznek és nyilvánosak, továbbá nincs lehetőség a hamisításra, mert a korábban felvitt adatok módosítása a teljes hálózat felülírását igényli.
A blockchaint alapvetően a kriptovaluták létrehozására tervezték, de a nyilvános, szabadalommal nem védett technológia nem csak erre használható, hanem olyan hétköznapi problémák kezelésére is, mint a korábban tárgyalt telefonlopás.”
– állítja a szakértő. Hozzátéve, hogy, amennyiben a nagy telekommunikációs vállalatok létrehoznának egy olyan blokkláncot, ami tartalmazza az általuk forgalmazott készülék IMEI-számát, akkor globálisan megoldható lenne, hogy a bejelentett lopott telefonok használhatatlanná váljanak minden, a blokklánchoz csatlakozott szolgáltatónál, így idővel nem nagyon lenne értelme eltulajdonítani a készülékeket.
Tényleg nem csak álom
Perez nem a levegőbe beszél, hiszen a TechED konferenciát szervező, főleg vállalati szoftverek fejlesztésében érdekelt SAP élen jár a blokklánc-technológia bevezetésében és használatában, ráadásul a félórás interjúnk során a szakértő már olyan konkrét esetekről mesélt, ahol komoly gyógyszer- és élelmiszeripari szereplőkkel közösen tesztelnek blockchain alapú megoldásokat.
Előbbinél nyomon követhető a gyógyszerek útja, látható milyen receptekre adják ki őket, így például elkerülhetők a visszaélések, utóbbinál pedig nemcsak a termékek útja követhető nyomon, de egy esetleges visszahívás esetén az is pontosan visszafejthető, hogy hol a probléma forrása. Az ellátási lánc szereplői által biztosított, megváltoztathatatlan adatoknak köszönhetően meghatározható, hogy az élelmiszer már a termelőtől érkezett-e romlottan, vagy útközben érték olyan hatások (például megfelelő hűtés hiánya), ami a vásárlóknál jelentkező bajt okozta.
de a valóságban is alkalmazzák őket, és a telefonlopást értelmetlenné tévő megoldás sem csak egy álom. Perez a konkrét példák mellett hívta fel a figyelmünket arra, hogy az 50 országban jelen lévő, globálisan 156 millió előfizetőt kiszolgáló Deutsche Telekom az SAP és a cég partnereként dolgozó Camelot ITLab bevonásával már nekilátott egy olyan blokklánc fejlesztésének, aminek pont az a lényege, hogy a vállalaton belül átlátható és biztonságos módon lehessen adatokat megosztani.
A prototípus már létezik, a cég szerint az első tesztek biztatóak, és bár a technológia egyelőre csak a Deutsche Telekomon belül alkalmas a telefonokhoz kapcsolódó adatok kezelésére, de Dr. Stephan Westermeyr, a vállalat beszerzési igazgató helyettese már a jövőbe tekint. Meg van ugyanis győződve róla, hogy a blokklánc sikeres használatával nem csak a telefonlopásokat lehet visszaszorítani, de az eltulajdonított készülékek által érintett cégeknek is nagyobb biztonságot nyújthatnak.
Már csak az kellene, hogy más telekommunikációs vállaltok is felismerjék a blockchainben rejlő lehetőségeket, és a Gil Perez által felvázolt közös rendszer keretén belül megosszák egymással a lopások visszaszorításához szükséges adatokat – egy ilyen összefogással (a lopott cuccokkal üzletelők kivételével) mindenki csak nyerhetne.
Nyitókép: ThinkStock
