Nyolc óriási épület az Egyesült Államok nyolc nagyvárosában: masszív, szürke, ablak nélküli erődítmények, amiket úgy építettek, hogy még egy bombázást is túléljenek. Mind a nyolc az ország egyik legnagyobb telefon- és internetszolgáltatójának, az AT&T-nek birtokában van. Ennek megfelelően rengeteg adat halad itt át, kezdve hívásoktól, sms-eken át online beszélgetésekig és jelszavakig.
Az Edward Snowdenhez is közel álló, főleg titkos dokumentumok kiszivárogtatásával foglalkozó újság, a The Intercept által megszerzett dokumentumok szerint az épületekben, amik Atlantában, Chicagóban, Dallasban, Los Angelesben, New Yorkban, San Franciscóban, Seattle-ben, és Washington, D.C-ben találhatóak, az ügynökség több milliárd privát üzenethez, beszélgetéshez férhetett hozzá.
A lehallgatás akár évtizedek óta folyhat, az ezt szervező, FAIRVIEW nevű programot a dokumentumok szerint 1985-ben hozta létre a titkosszolgálat. Az már 2015-ben kiderült, hogy 26 IP-központhoz is hozzáférésük volt, de működésük részleteire csak most kezd fény derülni.
A tömeges lehallgatás ráadásul valószínű, hogy nem csak az AT&T felhasználóit érinti. A 81 millió felhasználóval rendelkező telekommunikációs cégnek ugyanis olyan fejlett infrastruktúrája van, hogy azt más, kisebb hasonló szolgáltatók is gyakran igénybe veszik, így pontosan nem is lehet tudni, hány ember sms-eibe vagy emailjeibe nézhettek bele.
A dolgot súlyosbítja az, hogy ezt az infrastruktúrát nemcsak amerikai, de olyan európai cégek is igénybe vették, mint a Deutsche Telekom, a Vodafone, vagy a svéd Telia. Így nemcsak Amerika, de a világ internetforgalmának jelentős része halad keresztül nap mint nap azon a nyolc épületen,
A komoly vádakra az AT&T eddig csak szűkszavúan reagált. Szóvivőjük elmondta, hogy a cég nem tudja „se megerősíteni, se megcáfolni” a híreket, viszont azt elismerte, hogy azokban az esetekben, amikor a törvény kötelezi őket erre, muszáj adatokat szolgáltatniuk a kormány szerveinek. Nem tudni így, hogy az NSA milyen mélyes ásta bele magát a kémkedésbe: terroristagyanús egyének szúrópróba-szerű ellenőrzésétől elkezdve tömeges adatfeldolgozásig minden verzió lehetséges.
Viszont egyáltalán nem ad okot bizakodásra, hogy a dokumentumok szerint az AT&T egy Google-szerű keresőmotort fejlesztett ki az ügynökségnek, amivel könnyedén keresgélhetnek az adatok között.
Ezen kívül a főleg külföldi, kiszolgáltatott partnercégek esetében lóg ki a lóláb: ugyanis bármilyen jogosultsága legyen is az NSA-nek betekinteni az amerikai állampolgárok ügyeibe, az már nagyobb nemzetközi galibákhoz vezethet, ha külföldi felhasználók adataihoz is ilyen egyszerűen hozzáférhettek.
Nem ez lenne az első eset, hogy az óriáscéget azzal vádolják meg, hogy együttműködik a kormánnyal polgárok után való kémkedés céljából. A vállalat 2015-ben már átesett egy hasonló botrányon, amikor egy Edward Snowden kiszivárogtatott bebizonyította, hogy a vállalat szerződés alatt van az NSA-vel, aminek értelmében naponta akár 1.1 milliárd hívás adatait is megkaphatják.
Az ekkori felhördülést követően a részvényesek megpróbálták tisztább utakra terelni a céget, és átláthatóságot követeltek az akkor reflektorfényben lévő, szintén kémkedés céljából létrehozott Hemisphere programra. Ez érthető a részükről, mert nyilván a tömeges kémkedés nem mutat jól egy olyan cégnél, aminek nem titkolt célja a teljes amerikai média- és telekommunikációs piac bekebelezése, legutóbb éppen a Time Warner felvásárlásának kapcsán. A Hemisphere egyébként még ma is működik, és arról, hogy mennyire lett átláthatóvá téve a működése, nem tudni semmi pontosat.
