Magyarországon a Habsburg-uralom idején nem folyt ipari léptékű katonai fegyvergyártás, az ország polgári szükségleteit kisebb műhelyek, illetve a vadász- és céllövő fegyvereket készítő kassai fegyvergyár látta el a 19. század első felében. Az 1848–1849-es szabadságharc idején komoly gondot is jelentett a hazai fegyvergyártás hiánya, noha az első felelős magyar kormányzat
A vereség után ezeket a gyárakat bezárták, de a kiegyezéssel, illetve az önálló Magyar Királyi Honvédség megalakulásával újra lett igény a katonák hazai gyártású fegyverekkel történő felszerelésére.
Végül 1891-ben jött létre a Fegyver és Gépgyár Rt., amely kezdetben a Monarchia hadseregeiben rendszeresített kézifegyver, a Mannlicher puska különböző változatait gyártotta. Ekkoriban, 1896-ban került a céghez az 1868-ban született Frommer Rudolf, aki a következő évtizedekben világszínvonalú gyárrá tette a vállalatot, miközben az önálló tervezésű magyar kézifegyvergyártást is megteremtette.
Ez már önmagában sem kis teljesítmény, ám értékét tovább növeli, hogy Frommer semmiféle műszaki képzettséggel nem rendelkezett: kereskedelmi akadémiát végzett, majd a tőzsdén, később a Magyar Általános Hitelbanknál dolgozott hivatalnokként. Igaz, itt sem elégedett meg az akták tologatásával, több újítást vezetett be az ügyletek kezelésénél, illetve elkészítette az első német–magyar tőzsdei szótárt is.
A Fegyver és Gépgyárhoz Frommer a pénzügyek felügyeletével megbízott tisztviselőként került, segített a cégnek a Hitelbanktól megfelelő anyagi garanciákat szerezni a honvédségtől beérkezett megrendelések leszállításához. A gazdasági szakembert azonban elvarázsolta a fegyverek világa, szabadidejében kitanulta a szakmát, és 1901-ben már saját tervezésű pisztolyát is bemutatta.
Amikor aztán a gyár igazgatója, Epperlein Oszkár 1903-ban elhunyt, a helyére Frommert nevezték ki, aki a cégvezetés napi gondjai mellett is aktív fegyvertervező maradt, nyugdíjba vonulásáig nagyjából 150 szabadalom bejegyeztetése fűződött a nevéhez, köztük számos olyan megoldásé is, ami világújdonságnak számított.
Igazgatóként Frommer a gyártást és a termékválasztékot is megreformálta, illetve kibővítette, többek között – az egy évtizeddel későbbi világháború talán legfontosabb fegyverének számító – géppuskák tömeggyártását is beindította. Tervezői szenvedélyét mégis elsősorban a pisztolyok területén élte ki, ezek tömeggyártása 1909-ben kezdődött, és a világháború idején már a hadseregben is egy Frommer-modell, az 1910 M, majd később ennek továbbfejlesztett változata, a Frommer-Stop volt rendszeresítve.
a termeléssel együtt a nyereség is folyamatosan emelkedett, Frommert pedig Ferenc József nemesi ranggal, illetve a beszédes „fegyverneki” előnévvel tüntette ki, majd udvari tanácsosnak is kinevezte. Jellemző az igazgató-fegyvertervezőre, hogy ennél többre értékelte, amikor az 1920-as években a Mérnöki Kamara munkássága elismeréseképpen engedélyezte számára a mérnöki cím használatát, annak ellenére, hogy semmilyen ilyen irányú hivatalos végzettséget nem szerzett.
Fotó: Forgottenweapons / Wikipedia
A trianoni békeszerződés következményei, illetve annak a fegyverkezést korlátozó rendelkezései természetesen súlyosan érintették a gyárat, de Frommer vadászfegyverek, gépek, háztartási eszközök és más termékek gyártásával életben tartotta a vállalatot, amely aztán – újabb Frommer-fejlesztésekkel – a beinduló magyar újrafegyverkezési programokba is bekapcsolódott.
A cégvezető 1935-ben vonult nyugdíjba, de a tétlenséget egy évig sem tűrte, 1936-ban meghalt. Így aztán a zsidó származású Frommernek nem kellett azzal szembesülnie, hogy a magyar hadseregnek a Szovjetunió ellen vonuló katonái mellett a magyar zsidóság deportálásában nagy szerepet játszó csendőrök oldalán is az ő tervezte pisztolyok lógtak, de 37 M típusából a náci Németország is rendelt több mint 100 ezer darabot a Luftwaffe számára, amelynek nagy részét le is szállították.
Kiemelt kép: Tam of Books Bikes Boomsticks/ Wikipedia
