Kevesen látják az expókról készült cikkek hátterében micsoda energiabefektetés van, márpedig ez az olyan nagy kongresszusok idején – mint a barcelonai Mobil Világkongresszus (MWC) vagy a Las Vegas-i Szórakoztató Elektronikai Vásár (CES) – a szó szoros értelmében igaz.
Amikor egy nap 4-6 gyártó mutatja be legújabb csúcsmobiljait, a város 4-6 különböző helyszínein, akkor ha csak nem egy nagy külföldi lap munkatársa az ember lánya, és 30+ társával együtt fedi le a bejelentéseket, akkor egyedül rohanja végig az egészet.
Ez a pár nap viszont tökéletesen alkalmas fitneszkütyük tesztelésére,
Szemléltetésképp a berlini IFA 28, többségében többemeletes hangárban kerül megrendezésre minden szeptemberben. Amikor egy interjú előtt nem sokkal hívtam a vásárra először kilátogató kollégám, hogy merre jár, mikor ér ide, boldogan közölte velem, hogy épp most szállt le a vonatról, 5 perc és benn van. Sajnos nekem kellett közölni vele a rossz hírt: jó lesz kapkodni, mert ezek szerint el fog késni – így is lett. A megbeszélés ugyanis a vásár túlfelén volt: amikor korábban nyugodt tempóban sétálva lemértem, bő 20 perc volt átérni egyik feléből a másikba.
A prímet egyértelműen a CES viszi a téren. Las Vegas főutcáján ugyanis egymás után, a Strip két oldalán helyezkednek el az óriási szélességben elterülő, tematikus hotelek, ahol ajtótól ajtóig minimum 15 perc az út, még akkor is ha csak a szomszédba ugrunk át.
A képre kattintva megnyílik a Las Vegas-i hotelekről készült galéria:
Ezekben a görög, francia, egyiptomi, New York-i építészeti csodákat lemásoló szállodákban tartják a bemutatókat, megbeszéléséket, kiállításokat, maga a központi helyszín pedig önmagában is egy többszintes, hatalmas hodály. Húsz perc ott arra elég, hogy a sréhen szemközti sarokra átkeljünk (ezt is lemértem) – főleg egy olyan városban, amely elsősorban az autós közlekedésre van berendezkedve, nem a gyalogosokra.
Nem csoda ennek fényében, ha szinte soha nem esett 20 ezer alá a naponta megtett lépések száma.
Barcelona ehhez képest kegyes: a nulladik napi telefonbemutatókon kívül 2 fő helyszínen, és “csak” a Fira Gran Via csarnokain belül kell korzózni. Ennek ellenére nem volt olyan nap, amikor 13-15 ezer lépés alatt álltam volna meg, ha este is volt még – külső helyszínen – rendezvény, akkor a 20 ezret is súroltam.
Összehasonlításképp: egy átlagos napon, amikor csak munkába megyek, majd onnan haza, körülbelül 6-7 ezer lépést szoktam megtenni egy nap.
Egyre több munkaadó, közösségi oldalas csoport vagy épp a fitneszpántokat, okosórákat gyártó cég hirdet különböző kihívásokat annak érdekében, hogy több gyaloglásra, bringázásra, és így egészségesebb életre bírja az embereket. Van, ahol díjazzák a heti/havi legtöbbet gyaloglót (esetleg legtöbbet gyalogló osztályt, csapatot); van, ahol csak egymást biztatják a felhasználók, hogy például egy héten keresztül minden nap legalább tízezer lépést megtegyenek – az immár Nokia által rebrandelt Health Mate appban is pont ilyen kihívás zajlott február 19-25 között.
Hogy miért? A mindennapi aktív élet nemcsak az egészségünkre van hosszú távon jó hatással, de csökkenti a stresszt, javítja a hangulatunkat, és segíthet egy egészséges súly elérésében és megtartásában is. A Nokia felmérése szerint azok, akik gyakorta megtesznek napi tízezer lépést:
- jobban alszanak: 13 százalékkal kevesebbszer ébredtek fel az éjszaka közepén.
- kétszer nagyobb valószínűséggel érték el, és/vagy tudták megtartani a célként kitűzött versenysúlyt.
Azok, akik azt válaszolták, nem érzik magukat stresszesnek, átlagosan 19 százalékkal többet gyalogolnak, mint akik viszont igen.
Az, hogy nekünk miért jó ha egészségesek vagyunk, nem kérdés, a cégeknek pedig szintén ez az érdekük: ha jól alszunk, nem stresszelünk, jobb a hangulatunk, annál kreatívabbak, hatékonyabbak leszünk, kevesebbszer leszünk betegek, ez pedig összességében mérhető gazdasági hasznot jelent.
A méréshez pedig ma már nem is feltétlenül kell egy pánt vagy okosóra, hiszen kevésbé pontosan, de maguk az okostelefonok is képesek mérni a lépések számát, a megtett távolságot.
Ha valakinek nem lenne elég a csoportszellem illetve a kihívások, és rég kiszeretett a Pokémon Góval való krúzolásból, azoknak vannak olyan fitneszappok, amik játékosan motiválják a felhasználókat – ezek közül szedtem össze a kedvenceket az expó nélküli mindennapokra.
#1 A fitnesz Tamagocsi
A Tep egy magyar fejlesztésű app, amely a megtett lépések, az aktivitás hossza és mértéke alapján virtuális pénzzel ajándékoz meg minket, hogy aztán azt egy cuki, kis virtuális zsiráfra költhessük: etessük, újabb játékokkal lássuk el – akár az egykori tamagocsik. Ahhoz, hogy digitális háziállatunk boldog legyen, minél többet kell mozogni. Aki játszott egykor tamagocsival tudja, minél több energiát és időt áldoz rá, annál kisebb eséllyel fogja abbahagyni, hiszen akkor feleslegesen áldozta rá azt a sok időt és energiát. Ha legalább öt napig játszunk vele, kicsi eséllyel adjuk fel. Ez a játék lényege is, így motivál mozgásra. Az egykor Windowsra és Androidra is elérhető app immár csak az iPhone-osok kiváltsága.
#2 Séta hajtotta űrhajó
A Walkr hasonló elképzelésre épül, adott egy 11 éves zseni és az általa fejlesztett gyaloglás hajtotta űrhajó. Minél több lépést teszünk meg, annál több bolygóra jutunk el, újabb és újabb univerzumokat fedezve fel, ahogy az elveszett űrbéli lényeknek is segíthetünk hazatalálni. A barátokkal flottát is alapíthatunk, így a mozgással töltött energia összeadódik, és még nagyobb sikereket érhetünk el a játékban. Hogy sose fogyjon el a világ: immár saját galaxisokat is építhetünk, és mozgással növelhetjük a lakosságot.
#3 Jönnek a zombik!
A Zombies, Run fitnesz játékkal megtapasztalhatjuk, milyen az életünkért futni az emberiség egyik utolsó túlélő tagjaként. Legyen szó sétáról, kocogásról vagy futásról, az app újabb és újabb kihívásokkal lát el minket: felszerelést kell szerezni, túlélőket menteni, vagy épp megvédeni az otthonunkat, közben pedig bármikor támadhatnak az élő halottak, ekkor Az appban több mint 200 küldetés vár ránk, remek sztorikkal, saját magunknak is felállíthatunk kihívásokat, és persze az se gond, ha az életünkért éppen egy edzőterem futópadján küzdünk. Nincs jobb motiváció a mozgáshoz, mint az életünkért futni.
Kiemelt fotó: Thinkstock