Ősidők óta folyó vita, hogy a sakk és a póker miért számít sportnak, most pedig itt vannak a videojátékosok, akik a külső szemlélő számára érthetetlen dologból űznek sportot: karaktereikkel egymás bázisát ostromolják, kattintgatnak és zongoráznak a billentyűzeten – hol van ebben mindaz, ami az izzadással és sajgó izmokkal járó fizikai munkával jár?
Minderre a vélekedésre rásegít az az (amúgy már rég megdőlt) sztereotípia, miszerint a gamer egy lusta, elhízott és egész nap a gép előtt ülő állatfaj.
Nem véletlen, hogy rengeteg kérdés, félreértés övezi a magának egyre nagyobb teret nyerő e-sportot (elektronikus sport), ami a magyar közbeszédben is utat tört magának annak kapcsán, hogy egyre több sportegyesület fedezi fel ezt a külföldön már dollármilliárdokat jelentő piacot.
Saját e-sport szakosztálya, sőt igazolt FIFA-játékosai vannak diósgyőri VTK-nak, az MTK-nak. A héten jelentette be az Újpesti Torna Egylet is, hogy csatlakozik a tendhez, első körben a virtuális labdarúgás és a FIFA játék felé orientálódva, nemsokára pedig bemutatják saját e-sportos szakosztályukat.
Múlt héten elindult a Budapesti Honvéd Sportegyesület (BHSE) e-sport akadémiája is, ahol a versenyezni vágyók elismert e-sportolók edzésein vehetnek részt, a legjobbak előtt pedig később megnyílhat az a lehetőség, hogy a Honvéd színeiben versenyezzenek játékosként.
ÉLSPORT ÉS E-SPORT EGYMÁS MELLETT
Számtalan példát lehet mondani Ázsiától Észak-Amerikáig, ahol sportegyesületek beleállnak az e-sportba és elkezdenek egy vagy több játékost, akár egész csapatot foglalkoztatni. Érdemes megjegyezni azt is, hogy a cégeknek a hagyományos sportokhoz hasonlóan az e-sport is jó szponzorációs terep: egyes profi csapatokat leginkább hardvergyártók támogatnak, de gyakori az energiaitalos, ruházati, vagy akár autógyártó vállalatok mecenatúrája is.
„Jó példa erre a Dinamo Kijev, a Schalke, a PSG, a Manchester City, a Valencia, vagy épp a teljes MLS (Major League Soccer), ahol épp most indul a FIFA-bajnokság és minden csapatnak lesz FIFA játékosa. Szerintem piaci szempontból ez egy teljesen logikus lépés, és amellett még pozitív üzenete is van.
A sportklubok infrastruktúrája hasonlít az e-sport csapatok igényeihez, a kettő pedig így könnyen tud kapcsolódni, ráadásul új marketingeszköz, csatorna a fiatalok megszólítására.”
– mondta el nekünk ezzel kapcsolatban Hodozsán Dániel e-sport szakértő, az Egymillióan az Esportért Egyesület (Esportmilla) koordinátora és az Esport1.hu tartalomigazgatója.
Gergely István, a BHSE ügyvezető elnökének elmondása szerint a Honvéd akadémiája úgy fog működni, mint bármelyik más sportszakosztály: utánpótlást nevelnek, a legjobbakat csapatba szervezve pedig versenyeztetik.
Ahogyan más sportágakban, itt is elképzelhető az az életpálya, hogy edzők, menedzserek egyengetik később akár teljes idős állásban is az e-sportolókat.
Tervezünk csapatokat indítani mindhárom játékban (CS:GO, LoL és FIFA), a csapatok tagjait pedig elsősorban az akadémiára járó tehetséges játékosokból válogatnánk össze, az edzők segítségével. Hogy pontosan ezek a csapatok mikor alakulnak meg, az a jelentkezők, a tehetségek, és a jövőbeni versenyek számától is függ. Ha eljutunk odáig, hogy már beszélhetünk profi versenyeztetett Honvéd E-sport csapatról, akkor a klub ugyanazokat a támogatásokat fogja nekik megadni, mint bármely más sportcsapatának. Gondolok itt az utaztatásra, edzőtáboroztatásra, fizikális és mentális felkészítésre.”
– árulta el nekünk a BHSE jövőbeli terveit Mezei Péter, az E-sport Akadémia szakmai vezetője.
DE MIÉRT KELL KONDIZNI?!
Az egyesület emellett kedvezményekkel is bátorítja a tanuló játékosokat arra, hogy mozogjanak, bármilyen furcsán is hangzik ez. Ugyanis csak az lehet igazán eredményes, akinek a fizikuma is rendben van.
Ahogy a már e-sportolókkal is foglalkozó Red Bull szakembere is felhívta arra a figyelmet: az egész játékos közösségben el kell terjeszteni az egészségtudatos hozzáállást, mert így nem csak a versenyzők teljesítménye válik jobbá, de
A testedzés nagyon befolyásolja az e-sportoló teljesítményét, hiszen egy komolyabb döntő akár 5-7 órára is elhúzódhat, amit végig koncentráltan, összpontosítva kell eltölteni, és a csapatjáték szünet nélküli agytornát jelent. Ehhez kell egy erős vázizomrendszer, bírnia kell a hosszútávú játékot a nyak- és a vállizomnak, jó vérkeringés szükséges a motorikus képességek és a kéz-szemkoordináció mozgósítására.
Folyamatosan 110 százalékot adni komoly kihívás, amihez már nem elég az, hogy akkor mondjuk kétszer annyit játszol minden nap, és majd hozzászoksz. Nem véletlen, hogy a profi csapatoknál már előírás a kötelező fizikai edzés, az összerakott étrend, hiszen a mentális és testi fittség ma már nélkülözhetetlen a sikerhez.”
– mesélte nekünk a profik módszereiről Hodozsán.
Kontinenseként eltérő, hogy mennyi a virtuális és fizikai edzés aránya egy e-sportolónál.
ez fel tud menni napi 12-14 órára is. Az európai, észak-amerikai csapatoknál pedig változó, hogy ki mennyi időt fordít edzésre. Jellemző az, hogy egy egész napi játékot egy egyórás erősítés, nyújtás szakítja meg. Négy alapvető pillérre támaszkodik egy profi gamer a felkészülés során:- jó minőségű tápanyag,
- elegendő pihenőidő,
- a mentális egészség és
- a fizikai állóképesség karbantartása, fejlesztése.
Pár érdekesség az e-sportolókkal kapcsolatban:
- A legjobbak percenként akár 400 akciót is végrehajtanak billentyűzeten és egérrel, ez négyszer annyi, amennyit egy átlagos felhasználó elvégez. ez a mérőszám az APM (action-per-minute),
- Az egész munka aszimmetrikus, hiszen a bal és jobb kéz is más feladatra összpontosít, ugyanabban az időben az agy több része kapcsolódik be a tevékenységbe. Ehhez az asztali tenisznél is gyorsabb szem-kéz koordinációra van szükség.
- A Német Sporttudományi Egyetem kutatóinak tesztjei szerint ugyanolyan magas játék közben az e-sportolók kortizol szintje, akár egy autóversenyzőé, a pulzusuk pedig akár 160-180-ra is felgyorsulhat a verseny hevében, ami a maratoni futókra jellemző.
- Az e-sportolóknak is ugyanannyira fontos a megfelelő tápanyagbevitel, például ginszenggel serkentik az agyat. A céltudatosabbak kerülik a cukros üdítőket is, és inkább olyan természetes szénhidrátforrással élénkítik magukat, mint a banán, vagy a különféle müzlik, energiaszeletek.
- Mivel a játékosok jellemzően fiatal felnőttek, tinédzserek, szükségük van olyan szakemberekre, akik segítenek nekik megelőzni a depressziót, és kezelni a verseny során kialakult feszült helyzeteket. Csak egy érzelmileg stabil személyiség bírhatja hosszútávon a versennyel járó stresszt.
MÉG NEM TUDNAK ÉLSPORTOLÓKÉNT MŰKÖDNI
Ha a hagyományos sportok és az e-sport közti hasonlóságokat és különbségeket keressük, érdemes megjegyezni azt is, hogy míg a klasszikus fizikai sportokat űző élsportolók évekig edzenek, versenyeznek, addig a profi e-sportolók jellemzően hamar kiégnek, és 30. életévük környékén befejezik karrierjüket.
Hodozsán szerint ennek az egyik oka, hogy a videojátékosok esetében még nincsenek kiforrt módszerek erre az életpályára.
Ez egész egyszerűen azért van, mert a fiatal e-sportolók maguk sincsenek felkészülve, felkészítve a profi karrierrel járó létre, nincs még meg az a kialakult „know-how”, ami ahhoz kell, hogy egy játékos hosszú távon, több éven keresztül „élsportolóként” tudjon működni.
Persze a helyzet távolról se ilyen rossz, nézzük meg mondjuk a lengyel Virtus.pro CS:GO csapatát: hosszú évek óta profiként játszanak és már igen csak 30 körül vagy azon túl vannak. Lassan kialakul az a tudás, az az infrastruktúra, ami ahhoz kell, hogy a profik hosszú távon csúcsteljesítményre legyenek képesek.” – írja a jövőre nézve Hodozsán.
(Kiemelt kép: ThinkStock)