Genderelmélet, változó identitások, széteső és újraszerveződő család, érzelmi kötődés a robotokhoz – ez már nem a jövő, hanem velünk történik, ebben a pillanatban, figyelmeztet Trevor Hardy, a jövő-tanácsadással foglalkozó The Future Laboratory vezérigazgatója. Ez azért fontos, mert hajlamosak vagyunk a változó világot a jövőbe helyezni, pedig sokkal gyorsabban történik ez a változás, mint ahogyan azt követni tudjuk.
VÁLTOZÓ CSALÁD
Hardy a második hazai HB Reavis Talks konferencián, az Iparművészeti Múzeumban vázolta fel nagy vonalakban azt, hogy mit várhatunk az elkövetkező néhány évtől. A jövőkutató szerint a család, az intimitás és az identitás mind erősen változik, és rajtunk múlik, hogy lépést tudunk-e tartani ezzel a változással.
- Az Egyesült Államokban a lat-kapcsolatok elterjedése zajlik (living apart together, látogató párkapcsolat), ami azt jelenti, hogy két ember elkötelezett, komoly kapcsolatban él, csak nem egy háztartásban – mindkét félnek megvan a saját élete, de együtt vannak.
- Európában az egyszemélyes háztartások száma növekszik, ami egyedülálló és egyedül élő felnőtteket jelent. Ez nagy kihívás elé állítja a marketing szektort is: a hagyományos család lassan alig létezik, meg kell tanulni másokra targetálni a reklámokat.
Ennek hatásai már ma is látszanak, a fiatalabb generációk, bár nagyon szociálisak az interneten, személyesen komoly problémákba ütköznek, ha barátkozni, vagy egyáltalán, kommunikálni kell.
Ezt a helyzetet csak rontani fogja az, hogy a technológia úgy fejlődik, hogy emberi érzetet keltsen bennünk. Míg mi megtanulunk egyre inkább robotként “viselkedni” (kódolni, netezni, használni a technológiát), addig a robotok afelé haladnak, hogy egyre emberibbek legyenek.
SZABADSÁG A MUNKÁBAN
De nem kizárólag a robotika és az ember kapcsolata változik, az évtizedekig fix munkastílusok is egyre haszontalanabbá válnak, Philip Tidd, a közösségi irodaterek tervezésében világelső Gensler főmunkatársa és tanácsadója szerint új alapokra kell helyezni a munkaszférát.
A cég kutatása szerint a munkahelyi hatékonyságindex 2008 óta erősen csökkent, ami nem csoda, ha belegondolunk, hogy az emberek egyre inkább a produktivitást és a hatékonyságot helyezik előtérbe, ez pedig nem feltétlenül függ össze azzal, hogy a munkahelyen töltik el a kötelező 8 órájukat.
Sokan az “ott dolgozom, ahol van internet” elv alapján dolgoznak már most is, és kutatások szerint ez rengeteg munkaterületen a legjobb megoldásnak bizonyul. Az autonómia és a választás lehetősége sokkal jobban felpörgeti az emberek munkakedvét, és az a szabadság, hogy a munkahelyen kívülről is dolgozhassanak, produktívabbá teszi őket.
Persze ezt nem lehet minden egyes munkakörnél alkalmazni (egy orvos például nehezen műthet a reptérről utazás előtt), de az irodai munkák esetében megvalósítható ez a koncepció.
A KÍVÁNCSISÁG A JÖVŐ KULCSA
Ez összefügg a Laurinci Speakers vezérigazgatója, Nadia Laurinci beszédével is: ő ugyanis arról tartott előadást, hogy a kíváncsiság az, ami tényleg sikeressé tehet valakit, a kíváncsiság elvesztése után sokkal nehezebb érvényesülni a világban. Egészen addig, Ma már egy vállalat átlagos élettartama 15 év, a száz évvel ezelőtti 65 évhez képest, így ezeknek a cégeknek is folyton meg kell újulniuk, kíváncsinak és kreatívnak maradniuk.
Laurinci tippeket is adott a hallgatóságnak, hogyan őrizzék meg a kíváncsiságot magukban: fontos, hogy a mindennapi teendőktől megvédjük (a rutin a kreativitás és kíváncsiság gyilkosa), a fontossági sorrendben előre kell helyeznünk, táplálnunk kell, szokást csinálni belőle, és másokban is bátorítani.
ASZTOBIOLÓGUS KÉSZÜL A MARSRA
A kíváncsiság fontosságának hús-vér példája Michaela Musilová, aki jelenleg a Szlovák Űraktivitási Szervezet vezetője, de nem innen indult: kínkeserves munkával gyűjtötte össze a pénzt arra, hogy a briteknél tanulhasson, és az első NASA-munkája alatt couchsurfingelt, mivel egészen az első fizetéséig nem engedhette meg magának, hogy albérletbe költözzön.
Michaela egyébként az extremofil élőlényeket tanulmányozza, amelyek nagyon extrém körülmények között is képesek túlélni. Ez összekapcsolódik a Mars-kutatásokkal, mivel könnyen lehet, hogy ilyen extremofilok a vörös bolygón is képesek voltak életben maradni.
Michaela két Mars-szimulációban is részt vett már a Mars Sivatagi Kutatóállomáson (Mars Desert Research Station), ahol a földi körülményekhez képest a legjobban
De Michaela nem állna itt meg: jelenleg versenyben van arra, hogy a korábbi, kéthetes etapok után egy nyolchónapos szimulációban is részt vegyen, de a végső cél természetesen maga a Mars. És hogy miért? Azért, mert kíváncsi, mi van ott – szép bizonyíték arra, amit Laurinci is mondott: a kíváncsiság viszi előre az emberiséget.
(Kiemelt fotó: AFP)
