Tech

35 ezer paksi atomerőmű energiája kellene egy e-aláírás hamisításához

700 milliárd számítógép egy évnyi munkája is kevés lenne meghamisítani egy e-aláírást, és 35 ezer paksi erőmű éves teljesítménye is kevés volna az energiaigény fedezéséhez. Az éves áramszámla pedig 20 000 000 milliárd forint felett lenne.

Amióta az emberiség feltalálta a papírt, a legelterjedtebb azonosítási mód az aláírás, ami könnyen hamisítható, ezzel szemben az elektronikusan aláírt dokumentumok lényegében feltörhetetlenek a NETLOCK szakértői szerint.

Az e-aláírásokkal és internetbiztonsággal foglalkozó cég szerint a ma ismert legmodernebb technológiával is képtelenség lenne feltörni a 2048 bites kóddal védett e-aláírásokat, amik prímszámokon végzett műveleteken alapulnak. A hamisításhoz ugyanis egy 617 számjegyből álló számot kellene prímtényezőkre bontani.

2012-ben egyszer sikerült felbontani egy 320 számjegyből álló számot, de ahhoz 335 évnyi gépidő kellett még az otthoni számítógépeknél is nyolcszor gyorsabb, egymással párhuzamosan dolgozó gépeknek.

“Azt gondolhatnánk, hogy akkor ennek feltöréshez elég dupla ennyi idő, de nem így van. A 2012-ben feltört számsor feltörési idejénél 232-szer, nagyjából 4 milliárdszor több időt igényelne feltörni az e-aláírásokat védő kódot a nemzetközi becslések szerint.” – magyarázza Varga Viktor üzemeltetési szakértő.

Azaz, ha az 1061 bites kód 335 gépévét vesszük számításunk alapjául, akkor több mint 700 milliárd számítógépnek kellene egy éven keresztül folyamatosan dolgozni, hogy feltörjék az e-aláírást védő 2048 bites kódot.

Az e-aláírást védő kód feltörése azért sem életszerű, mert egy átlagos számítógép áramfogyasztását alapul véve  a 700 milliárd számítógép energiaigénye 70 000 milliárd watt lenne óránként. Ha a paksi atomerőmű teljesítményét vesszük alapul (ami 2000 MW/h termelést biztosít), akkor ez csak 35 ezer Paks teljesítményű erőművel lenne fedezhető.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik