Legyen szó a Lego-kockákat rendszerező mesterséges intelligenciáról, vagy az okosvárosokat védelmező algoritmusokról, egyre több elképesztő lehetőségét fedeznek fel a kutatók a neurális hálózatokban.
A Carnegie Mellon Egyetem (CMU) kutatói az algoritmusok képességeit most egy teljesen új szintre emelik, olyan szoftveren dolgoznak,
A cél, hogy az agy által küldött jelek visszamodellezésével a mesterséges intelligencia összetett gondolatokat tudjon értelmezni az agyi aktivitás mintái alapján, sőt, akár érthető mondatokat fogalmazzon meg azok alapján.
A kutatók funkcionális mágneses rezonancia-vizsgálattal (fMRI) gyűjtöttek adatokat, majd táplálták be azokat a gépi tanulásos szoftverbe, ami képes megtalálni azokat az „építőkockákat”, amiket az agy az összetett gondolatok létrehozása során használ fel.
Az emberi agy egyik legnagyobb vívmánya, hogy különálló fogalmakat képes összetett gondolatokká alakítani. Például, ha egy banánról van szó, akkor egyben az is eszünkbe jut, hogy szeretünk banánt enni esténként a barátainkkal
– írta közleményben a kutatás vezetője.
A tanulmány szerint a kutatók sikeresen demonstrálni tudták azt, hogy az agyban hol és mit váltott ki az, amikor 240 összetett külső ingert kellett feldolgoznia egy teszt során, köztük személyeket, helyeket, fizikai történéseket, vagy szociális interakciókat. Az algoritmus az agyi aktivitási mintákat kapcsolja össze ezekkel a gondolatokkal, ezáltal képes megtippelni, hogy mire gondol az illető.
Az eddigi tesztek alapján az algoritmusEzt visszafelé is képes megtenni: egy példamondat esetében visszaadja a hozzá tartozó, az emberi agyban lezajló aktivitási térképet.
Ugyan az eljárás még nem száz százalékos pontosságú, jól mutatja, hogy hová jutott a gépi tanulás. Ha eddig nem aggódtunk azon, hogy a szuperrobotok kiirtanak minket, akkor kezdhetünk azon aggódni, hogy talán már a gondolatainkat is elolvashatják majd.
