Az Európai Tanács elfogadott egy arra irányuló javaslatot, hogy az olyan közösségi szolgáltatásokat, mint a Facebook, a Twitter és a YouTube törvényben kötelezhessék arra, hogy szigorúbban lépjenek fel a platformjaikon megjelenő, gyűlöletbeszédet tartalmazó videókkal szemben. Az európai miniszterek után még az Európai Parlamentnek is rá kell bólintania a beterjesztésre, mielőtt az hatályba léphet, várhatóan az elkövetkező hetekben vitatják meg az ügyet.
Amennyiben elfogadják, ez lehet az első olyan szabályozás, ami európai szinten teszi elszámoltathatóvá a közösségi cégeket a felületeiken megjelenő tartalmakért. Az európai hatóságok már többször is felhívták a techcégek figyelmét arra, hogy A jogvédők egy tábora ennek kapcsán viszont azon aggódik, hogy a túlzott szabályozás ártalmas lehet a szólásszabadságra nézve.
A javaslat értelmében a közösségi szolgáltatásoknak olyan eljárásokat, módszereket kellene beiktatniuk, amelyeket letiltják a terrorizmust, gyűlöletet terjesztő felvételeket. A Reuters értesülései szerint ez nem lenne érvényes az olyan élő videós felületekre, mint a Facebook Live nevű streaming szolgáltatása.
Európai netezőnek, európai tartalmat
Az olyan on-demand streaming szolgáltatásokkal kapcsolatban, mint a Netflix vagy az Amazon Prime is változásokat kezdeményeztek. Kérelmezték, hogy a kínálatukban elérhető tartalmak Az Európai Bizottság korábban 20 százalékos kvótát határozott meg, ezt emelték most meg.
Az Európai Bizottság digitális egységes piacért felelős elnöke, Andrus Ansip szerint egyre sürgetőbb egy audiovizuális tartalmakra vonatkozó egységes szabályzat, hogy a különféle országok törvényei egymással is összhangban legyenek.
Az uszító tartalmak, a gyűlöletbeszéd, és az álhírek problémája már régóta gyűrűződik: a Facebook, a Twitter, a YouTube és a Microsoft tavaly írt alá egy önkéntes etikai kódexet, melynek értelmében 24 óra alatt eltávolítják a jelentett tartalmakat. A Bizottság által készített tavaly decemberi felmérés szerint viszont a techcégek az esetek túlnyomórészében ezt nem tudják teljesíteni. A német hatóságok ezért szigorú szabályokat vezetnének be, és akár 150 millió forintnak megfelelő bírsággal sújtanák azt a céget egyetlen posztért, amelyik nem cselekszik időben.
