A témáról még december elején emlékeztünk meg, amikor a jelenség tudományos vetületét vizsgálgattuk. Őseink a Nap állása, és a Hold alakja mentén mérték az időt, míg mostanság órával tesszük ugyanezt, ami független a fizika törvényeitől.
1960 óta az atomórák is rendelkezésre állnak, melyek megmutatják, hogy egy nap 86 400 másodperc, ami 9 192 631 770 oszcillációja a cézium-133 atomnak.
Azért, hogy a forgási sebesség és az egyezményes koordinált világidő – vagy röviden koordinált világidő (angol rövidítéssel: UTC) – szinkronban maradjon, be kell iktatni egy plusz másodpercet. A szökőmásodperc beiktatásáért a Nemzetközi Földforgás és Referencia-rendszerek Szolgálat a felelős. A párizsi központtal működő szervezet 1972 óta szökőmásodpercekkel tartja egyensúlyban a Föld forgása és az atomórák által mért világidő, a UTC közötti különbséget.
Ennek köszönhetően 2016. december 31-én 23 óra 59 perc 59 másodperc után nem 00 óra 00 perc 00 másodperc fog következni, hanem 23 óra 59 perc 60 másodperc. Vagyis 2016 egy másodperccel tovább fog tartani.
– mondta el Varga Viktor az internetbiztonsággal és elektronikus aláírással foglalkozó NetLock Kft. vezető tervezője.
Az időszámítás pontatlanságának oka, hogy a Föld forgása nem egyenletes, és a csillagászati megfigyelésekből származó idő eltér az atomórák által számított időtől. Ám míg a 70-es években még nem okozhatott nagyobb gondot egy-egy másodpercnyi időeltolódás, 2012-ben több népszerű weboldal és szolgáltatás is megzavarodott az egy másodperces időmegállástól, így a Mozilla vagy a LinkedIn is.
A hétköznapi életben lényegében észrevehetetlen ez az egy plusz másodperc, de különösen a nagybiztonságú informatikai rendszerekben okozhat zavart. A kockázat nem kicsi, hiszen egyes becslések szerint a szökőmásodperc egy repülőgép haladásában 250 méter, egy műhold esetében akár 7 ezer méter eltérést is jelenthet.
Ugyanígy tud galibát okozni azoknál az IT-rendszereknél, amelyek nincsenek felkészítve a szökőmásodperc kezelésére. Például a fintech-, a gyártási vagy a közlekedési szektorokban vagy éppen az elektronikus aláírások és időbélyegek terén, ahol még az ezred másodpercek is számítanak. Nem szabad tévedni egyetlen másodpercet sem abban, hogy egy szerződést, számlát mikor írtunk alá digitálisan.
– tette hozzá a Netlock szakembere.
