gyémánt (gyémánt, )
Tech

Drágakőből készülne a jövő számítógépe?

A Harvard Egyetem kvantum-számítástechnikai áttörésének laborban növesztett gyémánt volt a záloga.

A futurisztikus kvantumszámítógépek egyik legnagyobb gyakorlati problémája, hogy a bitek kvantummechanikai megfelelői, a qubitek eddig csak az abszolút nulla hőmérséklet közelében érezték igazán jól magukat.

A harvardi tudósok legújabb fejlesztése nemcsak ezt a problémát veszi kezelésbe, hanem hat nagyságrenddel tovább képes az információ ilyen formájú tárolására – igaz, ez csupán két másodpercet jelent. Az újítás azonban sajátos korlátokkal érkezik: gyémánt szükséges a működtetéséhez. Igaz, megelégszik a roppant értékes drágakő kevésbé ritka rokonával, a laborban növesztett gyémánttal.


Mikhail Lukin professzor és a kutatócsoport két tagja, Georg Kucsko és Christian Latta
(Fotó: Harvard/Stephanie Mitchell)

A kutatók már évek óta tudják, hogy a mesterséges gyémántok nitrogén-vakancia névre hallgató atomi szintű hibái atomokhoz hasonló spinnel rendelkeznek, amely ráadásul lézerekkel irányítható. A harvardiak újítása abban rejlik, hogy rájöttek, a nitrogén-vakancia a (gyémántban szintúgy jelenlévő) 13-as izotúpú szénatom magspinjével koherens állapotot tud felvenni – így az információt a szénatomra “írták”, míg az “olvasást” a nitrogén-vakancián végezték el.

A kutatást vezető Mikhail Lukin professzor elmondása szerint munkájuk fejlesztéséhez csupán technikai jellegű akadályokat kell leküzdeniük. “Megvalósíthatónak tűnik [a qubitek] élettartamát órákra növelni. Azon a ponton pedig már lehetővé válik a gyakorlati jellegű hasznosítás.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.