A gondolatolvasást technikailag egy folyamatosan zajló funkcionális mágneses rezonancia vizsgálattal (fMRI) végzik, amely a hemodinamikai folyamatokat elemzi – gyakorlatilag a szürkeállományban mozgó vért figyeli.
A Maastrichti Egyetem kutatóinak elmondása szerint találmányukat viszonylag könnyű beüzemelni: a felhasználónak csupán annyi a dolga, hogy egyszer végigmenjen az ábécén, a rendszer pedig megtanulja, hogy milyen agyi tevékenység kapcsolódik melyik betűhöz. Ezután azonnal el lehet kezdeni “gépelni”.
Természetesen a folyamat jóval lassabb az élő szónál, vagy akár a valódi gépelésnél, azonban az áttörés mégis jelentős, hiszen kommunikációs lehetőséget biztosít olyan páciensek számára, akik bármilyen oknál fogva másképp nem tudnák magukat kifejezni.
