Kétségtelen, hogy kényelmi szempontból teljesen logikus volt úgy beállítani a Sirit, hogy gombnyomásra tudjunk neki parancsokat osztogatni – ez persze csak akkor kényelmes, ha a telefon a birtokunkban van.
A beszédfelismerő azonban nincs a hangunkhoz igazítva, vagyis az említett parancsokat, lehetőségeket bárki kihasználhatja. Így viszont vadidegenek küldhetnek üzeneteket, megnézhetik naptárunk bejegyzéseit, stb.
Az egyetlen korlátot az jelenti, hogy jelszóval lezárt állapotában kizárólag a telefonkönyvünkben található embereknek lehet SMS-t vagy e-mailt írni, ez azonban önmagában nem túlzottan megnyugtató.
Jelenleg az egyetlen megoldás, ha az ember kikapcsolja a Sirit, és csak a jelszó megadása után éri el a programot. Tehát (egyelőre) választani kell a biztonság és a kényelem között. Reméljük, tényleg csak egyelőre.