A Symantec Norton Kiberbűnözési Tanulmánya szerint a megkérdezett áldozatok értékveszteségéhez hozzáadva a megoldásra fordított időt, összesen 388 milliárd dollár veszett el globálisan, ami több mint a világ marihuána, kokain és heroin együttes fekete kereskedelme. Globális szinten az elmúlt évben 431 millió felnőtt tapasztalt online bűncselekményt, ami átlagosan naponta több mint egymillió áldozatot jelent.
Magyarországon az internethasználók 70%-a találkozott már valamilyen formában a kiberbűnözéssel, és óránként több mint 100 áldozatot szed az internetes bűnözés.
A felmérés adatai szerint az idén először fordult elő, hogy az internetező felnőttek 10 százaléka mobiltelefonon keresztül esett online bűnözés áldozatává: 2010-ben 42 százalékkal nagyobb volt a mobil sebezhetőség 2009-hez képest, ami annak a jele, hogy a kiberbűnözők a mobiltelefonokra kezdenek összpontosítani. A mobilfenyegetések mellett a közösségi hálózatok és a védelem hiánya okozza többnyire a számítógépes bűnözés növekedését.
A tanulmány szerint a magyarok közül a legtöbben a társkereső oldalak látogatói közül lesznek a bűnözők áldozatai, de sok férfit a felnőtt oldalak nézésekor ér támadás. A felülreprezentáltság azonban nyilván összefüggésben van azzal is, hogy a magyar férfiak a nőknél 27 órával többet, mintegy 35 órát töltenek hetente az interneten.
A kiberbűnözés sokkal gyakoribb, mint azt az emberek gondolnák. Az elmúlt 12 hónapban a megkérdezett felnőttek közül háromszor annyian estek kiberbűnözés áldozatává, mint fizikai bűncselekménynek, mégis kevesebb mint minden harmadik válaszadó gondolja úgy, hogy nagyobb annak az esélye, hogy a kiberbűnözés, s nem hagyományos bűncselekmény áldozatai lehetnek a következő évben. A válaszadók 89 százaléka egyetértett abban is, hogy többet kell tenni azért, hogy a kiberbűnözőket az igazságszolgáltatás elé vigyék, s az ellenük való küzdelem közös felelősség.
A tudatosság és a cselekvés közötti eltérést mutatja, hogy miközben a válaszadók 74 százaléka azt mondta, hogy tisztában van a kiberbűnözéssel, sokan nem teszik meg a szükséges óvintézkedéseket. A felnőttek 41 százalékának nincs naprakész biztonsági szoftvere, amely megvédené a személyes adatait internetezéskor, és kevesebb mint felük ellenőrzi a hitelkártya-nyilatkozatait rendszeresen a csalások kiszűrésére, 60 százalék pedig nem használ összetett jelszavakat, vagy nem változtatja őket rendszeresen. Azok közül, akik mobiltelefonon keresztül interneteznek, csak 16 százalék telepíti a legfrissebb mobilbiztonsági szoftvereket, a magyar felnőttek 37 százaléka pedig semmilyen óvintézkedést nem tesz a telefonon történő internetezés biztonsága érdekében.
A Norton-tanulmány elkészítéséhez 2011 első negyedévében mintegy 13 ezer felnőttet kérdeztek meg 24 országban, a magyar felmérés augusztusban készült félezer felnőtt válaszai alapján.
