Az ember génjeibe kódolva van saját fajtársainak kiirtása. Őseink korábban kezdték el ölni egymást, mint hogy biztonsággal marokra tudták volna fogni a pattintott követ. Nem pusztán az életben maradásért. Az embernek sokkal kevesebb is elég, hogy elvegye mástól az életét, és hihetetlenül kreatív a módszereket illetően. Meg abban is, hogy megpróbálja eltüntetni a nyomokat. Megtorlástól a törvények előtti időkben is tartani lehetett. A List Verse összegyűjtött tíz ősi gyilkosságot, melyek rejtélyét már valószínűleg soha sem fogják megfejteni. Íme, az első öt:
Shanidar 3
A Zagrosz-hegységben megtalált neandervölgyi ember, „Shanidar 3” az egyik legelső ismert gyilkosság áldozata volt. Az akkor 40-50 év körüli férfi I.e. 50.000 körül halt meg egy szúrt sebtől a kilencedik bordájánál. A kutatók szerint valószínű, hogy egy könnyű dobólándzsa okozhatta a halálát, a neandervölgyieknek viszont nem volt ilyesmijük. Az elsődleges gyanúsított: a mi bölcs ősünk, a homo sapiens sapiens. Összevesztek volna? Vagy véletlen volt? Vagy esetleg őseink éhesek voltak? (A bizonyítékok arra engednek következtetni, hogy eleink szívesen fogyasztottak neandervölgyi embereket.) A gyilkosság oka valószínűleg már soha sem fog kiderülni, de mivel a test mellett pollen-maradványokat találtak, a kutatók úgy hiszik, a neandervölgyiek virágokkal temették el megölt társuk maradványait.
Az ásatáson talált egyik neandervölgyi kopnya (forrás: Wikipédia)
A herxheimi kannibálok
A németországi Herxheim városában nyugtalanító, 7000 éves leleteket találtak. A használati eszközök mellől olyan csontvázak kerültek elő, melyek, kannibalizmus áldozatai lettek. Legalább tíz ember csontjain találták vágás vagy rágás nyomait, másokat pedig láthatóan szándékosan eltörtek, mintha a csontvelőhöz akartak volna hozzáférni. A bordákat levágták a gerincről, a fejről eltávolították az izmokat, a nyelveket kivágták, a végtagokról a húst lefejtették. A leletek arra utalnak, hogy előtte megsütötték az áldozatokat.
A La Brea-nő
A La Brea kátránygödrök Los Angeles mellett helyezkednek el, és több mint négyezer éve követelnek áldozatokat: kardfogú tigrisek, mamutok, farkasok estek bele – és a La Brea-nő, akit 1914-ben találtak meg. A régészek szerint 9.000 éve élhetett, 142 cm magas volt, betört a koponyája és eltört az álla. Sokan úgy gondolják, hogy a holttesttel együtt egy gyilkosság nyomait próbálták eltüntetni, más kutatók viszont úgy vélik, hogy a szeretet és a gyász jelekénttemették ide. Ha utóbbiak van igazuk, kérdés, hogy miért ez az egy testet helyezték így végső nyugalomra?
A La Brea nő maradványai (forrás: Wikipédia)
A Moche-mészárlás
Észak-Peru síkságain találták meg a régészek azt a sírkomplexumot, amely több mint száz, rettenetes halált halt áldozat testét rejti. Úgy tűnik, ezeket az embereket élve megnyúzták, kivéreztették, lefejezték, vagy csak kikötözve a sakáloknak hagyták. Minden áldozat fiatal férfi volt, akik azi.sz. 150-750 közötti évszázadokban haltak meg. A Moche-civilizáció egyébként még az inkák előtt volt elterjedt Peruban; kiváló építők, művészek, gazdálkodók voltak, művészetük azonban erőszakos hajlamokról, különös kegyetlenségről árulkodik. A régészek jelenlegi elmélete szerint az áldozatok hadifoglyok voltak, akiket feláldoztak az isteneknek.
A Clonycavan ember
Egy véletlennek köszönhetően találták meg 2003-ban Írországban a Clonycavan embert, aki 2300 éve esett gyilkosság áldozatául. A maradványok azt mutatják, hogy három baltaütést mértek a fejére, egyet a mellkasába és betörték az orrát, illetve kínzás nyomai is mutatkoztak rajta. A mellbimbóit levágták, kibelezték, majd a mocsárba dobták – ezért maradt meg a mumifikált test. A legnépszerűbb elmélet szerint a Clonycavan ember rituális gyilkosság áldozata lett; a levágott mellbimbó miatt úgy gondolják, hogy egy bukott király lehetett, hiszen a király mellbimbójának szívása teljes alávetettséget jelentett az ősi Írországban. Az áldozat 157 cm magas volt, láthatóan sosem végzett fizikai munkát és valamiféle egzotikus zselét használt a hajára.
A Clonycavan ember (forrás: Wikipédia)
