A pályázat sokszor nem mondja el, valójában milyen embert keres a megbízó, aki időnként átlátszó módon igyekszik kihasználni az álláskeresők kiszolgáltatottságát.
A web 2.0-nak nevezett szolgáltatások térhódítása eléri az üzleti szférát is. Mind több alkalmazás eredeti szórakoztató céljától eltérően a cégek mindennapi életében kap fontos szerepet.
A fővállalkozót is büntethetik a munkaügyi felügyelők, ha köddé vált az alvállalkozó. Ez az egyik törvényi változás, amit a munkáltatónak saját pénze érdekében „illik” tudnia.
Kis ország vagyunk, elég egy telefon a pályázó leellenőrzéséhez - indokolják fejvadászok, miért nem keresgélnek információkat az állást keresőkről a világhálón. Lehet, hogy csak titkolják?
Egy év alatt harmadával nőtt az online feladott álláshirdetések száma. Az álláskereső-portálok specializálódás helyett inkább minél több álláskeresőt akarnak elérni.
A megszorítások hatásai leghamarabb a hr-en csapódnak le, s épp a hr teheti a legtöbbet a negatív hatások kivédésére - már ahol van. A hr-t alkalmazó kisebbség egyre rafináltabb technikákkal él.
A hr és az employer branding fogalma még a nyugat-európai és az amerikai gyakorlati szakemberek számára sem ugyanazt jelenti. Ritka az átgondolt és következetes megvalósítás.
A gazdasági megszorítások következményeinek kommunikálása megterheli a hr-t. A motiválás anyagi lehetőségei beszűkülnek. De hosszabb távon még javulhat is a cég operatív működése.
Nem kifejezetten új, de annál divatosabb szó hr-es berkekben manapság a tudásmegosztás. Ez lenne az egyik lehetséges magyarázat arra, mitől megy jobban az egyiknek, mint a másiknak.
Minden fillér számít, a belső vállalati források csökkenésével egyre inkább. A munkavállalók képzésére szívesen ad az „európai nagybácsi”, de a pályázati pénz koránt sincs ingyen.
A jövő nagy ígérete és a jelen súlyos tehertétele a vállalati intranet. A lehetőségek skálája a belső levelezőrendszertől az e-learning és ügyfélközpontú megoldásokon át a volt munkatársak klubjáig terjed.
A szakemberek szerint évek óta először van esély arra, hogy a megszorító intézkedések és az inflációs fenyegetés együttes hatására a vállalatok betartják a bérajánlásokat.
Házon belül, kevesebb extrával, de a szakmaiság csorbulása nélkül spórolnak a cégek hr-osztályai, ha az általuk koordinált képzésekből le kell faragniuk.
A szerényebb jövedelműek is mind nagyobb, legalább kétszobás lakást vennének, sokszor irreálisan olcsón. Ezzel is összefügghet a korszerűsített panelházak iránt növekvő érdeklődés.
A kínálatbővülés az előző évhez képest két és félszeres volt a budapesti irodapiacon, és a kibérelt irodaterület öt százalékkal haladta meg a 2005-ös értéket.
Megélénkült az ingatlanok iránti kereslet a Balaton-parton, de a tervezett hatalmas beruházások környékén egyelőre nem spekulálnak árnövekedésre a kisbefektetők.
A középkategóriás szállodák terén robbanásszerű a fejlődés a budapesti ingatlanpiacon, de a konferenciaturizmus rég óhajtott felvirágzása továbbra is várat magára.
Luxus és luxus között nagyok a különbségek a hazai ingatlanpiacon, megjelenésben és árban is.
A megszorításokra érzéketlen, főként külföldi vásárlók töretlen értéknövekedésben bíznak.
A szűkülő piacon egymás pozíciójára ácsingózó építőanyag-ipari cégek stratégiai helyzete a mostani alapanyaghiány ellenére sem biztat hosszabb távon kedvezőre forduló kilátásokkal.
Ingatlant eladni és venni nem látszik bonyolult feladatnak. Aztán mégis jönnek a piaci, jogi, hatósági, adózási, építészeti kérdések. Ilyenkor segíthet a szakértő, piacot jól ismerő közvetítő.
Damoklész kardjaként függ a lakástulajdonosok feje felett az általános ingatlanadó, amely nagy változásokat hozhat a lakásárakban is. Egy ingatlan tulajdonlása nem feltétlenül tükrözi a jövedelmi viszonyokat.