trend

Az egészség még a fegyvernél is jobb üzlet. Nem csoda, ha egyre több gyógyszerről, egészségmegőrző termékről, sőt csodaszerről hallunk. De kinek, minek hihetünk, ha az egészségünkről van szó?

Mennyi alkohol káros már a szervezetre, és milyen körülmények mellett kedvező a hatása? Mikor számítunk „csak” társasági italozónak, és mikortól leszünk függők?

Ellentmondásos az önkéntes egészségpénztárak piaca. Az egyértelműen sikeres fejlődés ellenére még mindig azt mondhatjuk: az egészségügyi kiadások magánfinanszírozása hazánkban döntően zsebből történik.

Huszonhárom éves, a weboldalát amerikai orvosok keresik fel információkért, besegít a WHO-nak, interjút ad a Nature-nek, előadást tart a Yale-en. A saját egyetemén meg nem is sejtik…

Eltűnőben a jóságos, joviális háziorvosok, akik betegeiket komplexen látták, helyükbe lépett az internet, valamint az öndiagnosztika és az öngyógyítás. De mit hihetünk el az információk áradatában?

Az allergia megléte világtünet. Kezelése, a betegség gyógyítása komoly összegeket emészt fel. Itthon is milliárdos nagyságrendű az allergiagyógyszerre költött pénz.

Az alakformáló, visszafiatalító eljárásokra óriási az igény, hiszen a megőrzött ifjúságnak nemcsak a magánéletben, hanem a munkahelyen és az üzleti kapcsolatokban is egyre nagyobb szerep jut.

Könyvekből nem lehet megtanulni a vezetést − ebben egyetértenek a hazai hr-menedzserek. Az átfogó alapműveken már túl vannak, külföldi menedzsmentguruk műveiből elsősorban szemléletmódot merítenek.

Mit várhatok a friss diplomásoktól, és ők mit várnak az első munkahelytől? Hogyan ítélik meg cégemet mint karriercélpontot? Ezeket a kérdéseket minden hr-vezető felteszi magában, aki pályakezdők között keresgél csiszolható munkaerőt.

A stresszkezelés és a hatékonyság összefügg. Nincs szükség nagy anyagi áldozatot kívánó megoldásokra ahhoz, hogy a vezetők és a beosztottak is jól érezzék magukat, „csak” kreatív ötletekre.

A toborzás mellett a vállalat népszerűsítésére is törekszenek a cégek az állásbörzéken, a frissen végzettek mellett már az első- és másodévesekkel is igyekeznek felvenni a kapcsolatot.

Egy vesztes munkaügyi per február óta tetemes veszteséggel is zárulhat a perlekedő munkavállaló számára, szemben a korábbiakkal. Jogismeretünk továbbra is gyenge, nem árt az óvatosság.

Közel félszáz üzletviteli központ halmozza el álláskínálatokkal a diplomás és a középfokú végzettségű, idegen nyelveket beszélő fiatalokat. Ez gondot okoz a munkaerőpiacon.

A tavalyi közel négymilliárd forint után az idén ismét ekkora összegben ír ki pályázatot a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség munkahelyi képzések támogatására. Kicsit szoros a határidő…

A kreatív önéletrajz már úgy-ahogy elfogadott, de ritka az a cég, amely nyomon követi egy-egy blogger vagy proaktív személyiség pályáját, és állást ajánl neki. Persze a munkavállalóknak is lenne hová fejlődniük…

A munkavállalóknak célszerű tudatosan építeniük a róluk kialakított képet, amelyet minden megnyilvánulásuk alakít. Ugyanakkor humánerőforrás-vezetők jól teszik, ha a látszat mögé néznek.

A tehetséges, fiatal munkavállalók jönnek és maradnak – ha a vállalat lehetőséget ad nekik a sokoldalú munkára, szakmai fejlődésük és képességeik fejlesztésére.

Felsővezetői állások esetében nem csupán a pozíció rangja miatt lehet szükség fejvadászra: vannak kiváló szakemberek, akik önmaguktól sosem pályáznának egy meghirdetett állásra.

Afféle hr-paradoxon az, hogy minél fejlettebbek az integrált, automatizált rendszerek, annál nagyobb teret követelnek maguknak az egyedi, feladatra és ügyfélre szabott megoldások.

Akit felkészítettek a feladatára, aki a feladat végrehajtását segítő szervezeti struktúrában, megfelelő munkakörülmények között, motiváltan végezheti munkáját, az jobbra és többre képes – mondja Bóday Pál, az Országos Humánpolitikai Egyesület ügyvezető elnöke.

Magyarországon nincsenek élő hagyományai a sztrájknak, pedig szükség lenne rá. Mivel e téren is kulcsfontosságúak az emberi kapcsolatok, a hr-en is múlik, hogy alakul ki a gyakorlat.

Nem mindenhol feszül egymásnak a dolgozó és a munkáltató: jó néhány munkahelyen megoldották a gyesről visszatérők problémamentes visszavételét, a részmunkaidőt vagy akár a távmunkát.

Egyre több harmincas is kiégett, fásult, depressziós. Gyakran heti ötvennél is több órát töltenek munkahelyükön, de munkájuk már nem lelkesíti őket. Tapasztalatuk érték, elvándorlásuk veszteség lenne a cégnek.

Van cég, ahol már a kiképzett dolgozók elvándorlásának megakadályozását eredménynek tekintik, máshol kifejezetten fontosnak tartják az employer brandinget, mert így a legkiválóbb szakemberek maguktól keresnek náluk állást.