természetvédelem

Eddig semmilyen bizonyíték nem volt rá, hogy a faj még előfordul a természetben.

Az utolsó ismert példány 1936-ban pusztult el, igaz, azóta több ezren jelentették, hogy látták a faj egy-egy egyedét.

Az elmúlt száz év során csupán egyszer kapták lencsevégre az éjjeli papagájt.

A magyarok évente több száz fecskét pusztítanak el, pedig ők a legjobb biológiai fegyverek a szúnyogok ellen.

A kutatók egyelőre nem értik, miért verődött össze ilyen sok hosszúszárnyú bálna.

Az ázsiai ország célja az, hogy két veszélyeztetett fajt is megóvjon.

Ahogy be tudtad vinni az ételt, úgy haza is tudod vinni a szemetet – véli a Pilisi Parkerdő Zrt.

A kihalási esemény nem csak az emblematikus állatokat, hanem a növényeket, a gombákat és a mikroorganizmusokat is érintheti.

A klímaváltozás miatt olyan ökológiai csapda alakult ki, melyből a madarak képtelenek szabadulni.

Csak néhány percet vesz igénybe, mégis sokat elárul a környezettudatosságunkról.

A fal felépítése olyan jellegzetes élőlényeket fenyeget, mint amilyen a gyalogkakukk.

Elvesszük az életterüket, ketrecbe zárjuk, megöljük és megesszük őket. Utóbbi is véresen komoly.

A szakértők szerint a felfedezés nem az élőlény óriási vándorlására utal, hanem arra, hogy léteznek még ismeretlen populációk.

Az elmúlt két évtizedben a faj populációja 87 százalékkal csökkent. A poszméhek eltűnésével az egész ökoszisztéma felborulhat.

Az építkezéseinkkel teljesen megváltoztatjuk az érintett területek ökoszisztémáját.

Elképesztő arányban csökkent a faj egyedszáma az elmúlt 30 év alatt. A szakértők csak most döbbentek rá, mekkora a baj.

1880-as években, Ausztráliában húzták fel a világ leghosszabb kerítése. A farmerek a célja az építkezéssel az volt, hogy távol tartsák a földektől a dingókat. A mesterséges határ létrejöttével azonban komoly láncreakció indult be az ökoszisztémában.

Az édesvizekben megfigyelt populációk 81 százalékos csökkenést mutatnak az 1970-es adatokhoz képest.

Egy ausztrál ökológus szerint sokat segítene az emberiség a veszélyeztetett fajokon, ha magánszemélyekre bízná azokat.

A pusztulás a legsúlyosabban Dél-Amerikát érinti, az Amazonas eltűnése viszont világméretű katasztrófát jelent.

Emberi szemmel a zsiráfok igen egyformák, sőt, a korábbi rendszertani besorolás is egyetlen fajnak tekintette az állatot.

Hosszú idő után le is kerültek a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listájáról.    

Az hagyján, hogy egy ultracuki állattal lesz szegényebb a bolygó, de a rágcsáló eltűnése az észak-amerikai ragadozókat is súlyosan érinti majd.