A kormány szerdán megtárgyalja az alaptörvény módosítására vonatkozó javaslatot, amely a földdel kapcsolatos alapvető jogokra kétharmados jogszabály megalkotását írja elő.
sarkalatos törvények
Aggodalmát fejezte ki a magyar törvénykezéssel kapcsolatban az EBESZ-hez akkreditált amerikai nagykövet.
Alapvetően átalakul az Alkotmánybíróság (AB) hatásköre január 1-jével.
Január 1-jén hatályba lép az új választójogi törvény, először alkalmazni azonban csak a következő általános parlamenti választásokon fogják.
Az Országgyűlés szerdai, egynapos ülésén tárgyalhatja meg a jövőre hatályba lépő, új egyházügyi törvény napokban benyújtott átiratát. A parlament a házszabálytól eltéréssel még az idén elfogadhatja a kormánypárti képviselők javaslatát, hasonlóan az új jegybanktörvényhez, illetve a január 1-jén életbe lépő alaptörvényhez fűzött átmeneti rendelkezésekhez.
Január elsején megszűnhetnek a folyatmatban lévő Alkotmánybírósági ügyek, ezzel számos, a kormány számára kényelmetlen vizsgálat is véget érhet.
A frakció szerdától péntekig tárgyalja az új törvényeket. Téma lesz a devizahitelesek ügye is.
A parlament hétfőn sarkalatos törvényben egységesítette az ombudsmani rendszert.
A parlament megszavazta az egyházi törvényt az este benyújtott módosítóval együtt.
Az Országgyűlés elfogadta a honvédelemről és a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló új törvényt.
A történelmi egyházak mellett azok kapnák meg a státuszt, amelyek az elmúlt 20 évben nagyon komoly társadalmi támogatottságot tudtak szerezni.
A hétfői ülésen csaknem húsz törvényjavaslatról, köztük több sarkalatos törvényről is dönthetnek a képviselők.
A parlamenti ülésszak utolsó hetében ismét jelentősen átszabják Magyarországot: csaknem húsz, köztük számos nagy jelentőségű javaslatról döntenek.
Az Állami Számvevőszékről (ÁSZ) szóló, az új alaptörvényhez kapcsolódó jogszabály július 1-től hatályos.
Az új alkotmányhoz kapcsolódó sarkalatos törvények közül elsőként az Állami Számvevőszékről szóló jogszabályt fogadta el a parlament.
Négynapos ülést tart hétfőtől az Országgyűlés, elfogadhatják az első sarkalatos törvényt is.
Eddig több mint 10 önálló indítványt nyújott be a kormány, illetve a két koalíciós párt pénteken az Országgyűlésnek.
Családügy, egyházügy, nemzeti jelképek, ünnepek, kitüntetések - ezért felelnek majd a kereszténydemokraták.
Nem mindegyik esetében tartja szükségesnek a kormány, hogy a szünet kezdetéig megtörténjen a zárószavazás is.
A házelnök szerint a kormánypárti tervezet biztos, hogy nem fog megfelelni az MSZP-nek.
A Fidesz frakcióvezetője szerint már biztos, hogy 200 fős lesz a parlament, valamint, hogy a határon túli magyarok megkapják a szavazati jogot.
Az MSZP és az LMP is részt vesz az új alkotmány részleteit kibontó törvények vitájában.
